Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1912 / 5. szám - Alaptőke-felemelés a tartalékalap felhasználása és a társasági vagyon nagyobbra értékelése utján; (A budapesti kir. itélőtáblának 1912. évi márczius 14-én 545/1912. V. sz. a. kelt határozatához.)
400 BÍRÓI GYAKORLAT oldaliam igazolja az uj tőke valóságos fedezetét, a mint hogy készpénzbeli fedezet esetén a czégbiróság ugyancsak nem elégszik meg azzal, ha maga a tár>aság bizonyítja a teljes befizetés megtörténtét. tgyébként azonban ebben az esetben is ép ugy, mint az alapháskori 30% befizetésének, a 162. §. szerinti régi tőke teljes befizetésének gazolása alkalmával, teljesen a czégbiróság cognicionaüs hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy minő adatok és módok mellett veszi igazoltnak a bejegyzés feltételéül odaállított tén)eket. így a szóban forgó esetben, a mint az a budapesti tábla fent közök 545,912. V. számú végzéséből is kitűnik, a tőkeemelést elhatározó részvénytársaság a táblához beadott felfolyamodasa mellé a kereskedelmi minisztérium jóváhagyását (a mely a társaság engedélyokirata szerint többek között a tőkeemelés keresztülviteléhez is szükséges) is mellékelte, a melyet az uj határozatot hozó czégbiróság esetleg mint az uj tőke teljes fedezetének igazolását elfogadhat. Ez a konkrét körülmény, a konkrét esetben befolyásolhatja ugyan a czégbiróság magatartását és ha a budapesti kir. Ítélőtábla ezen az alapon vette volna igazoltnak az uj tőke teljes fedezetét, az ellen kifogást emelni nem lehetne. A táblának szóban forgó végzése azonban épen azért érdemel szorgos kritikai méltatást, mert általánosságban korlátolja a czégbiróság felügyeleti ténykedését a mérlegszerkesztés utján megvalósítani kívánt alaptőke-felemeléssel szemben. És ezért kell kifejezésre juttatnunk, hogy általánosságban nem helyes a czégbiróság felügyeleti hatáskörét a mérlegváitoz;atással keresztülvinni szándékolt alaptőke-felemelés esetében ugyanazon korlátok közé szorítani, a melyek között az a mérleget megállapító közgyűlés határozatával szemben érvényesül, általánosságban nem helyes annak kimondása, hogy a czégbiróság nem tekintheti «nem bizonyitottnak» -— tárgyilagos adatok nélkül (?) — a valamely árfolyammal biró értékpapír nagyobbra értékelése folytán kimutatott vagyontöbbletet ; mert a czégb:róság az alaptőke-felemelés minden esetében köteles az uj tőke biztosításáról (és az ujabb bírói gyakorlat szerint teljes fedezetéről) meggyőződést szerezni és eme meggyőződésének kialakulása lehetségessé csak akkor válik, ha jogában is áll ezeknek a körülményeknek elfogadható módon való igazolását, minden különös tárgyi adat, aggály vagy más terhelő körülmény fenn nem forgása esetében is (!) a részvénytársaságtól megkövetelni. Összegezve a kifejtetteknek eredményét: megállapíthatjuk, hogy abban az esetben, a midőn a részvénytársaság azt a kétségen kívül rendkívüli modus procedendit használja fel alaptőke-felemelés czéljára, hogy a mérlegében addig kisebb értékben felvett vagyontárgyakat nagyobbra értékeli, egy szóval, megszüntet bizonyos titkos tartalékokat : ennek az eljárásnak realitását ellenőrizendő, kettős jogalapon érvényesülhet a czégbirói felügyelet :
