Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 5. szám - Folytatólagos végrehajtás; (A végrehajtási novella 31. §-ához.)

BÍRÓI GYAKORLAT. 40 I 1. ez mint «aggályos jelenség* (különösen az ismertetés tárgyát tevő esetben, a hol az idők folyamán deteriorálódó hajók értéke emeltetik a gazdasági logika ellenére) már a mérlegel megállapító közgyűlési határozatot felülvizsgáló c\égbíróságot is feljogosítja arra, hogy a nagyobbra értékelés reális voltának kimutatására a társaságot kötelezze és esetleg független szakértőket is meghallgasson ; 2. de ennek az értékelésnek realitásáról feltétlenül köteles meggyőződést szerezni a czégbiróság akkor, a midőn a keresztülvitt tőkeemelést (mert hisz itten az elhatározás egybe esik a keresztülv.téllel ; a magasabbra értékelés, mint egyszerű számtani müvelet, előteremti az uj tőke fedezetét), illetve az ezzel kapcsolatos alapszabály-módosítást bejegyzi. Hogy ez az igazolás a gyakorlati életben legtöbbször egységes alapja a mérleg tudomásul vételének és az alaptőke-felemelés bejegyzésnek, — annak különös jogi jelentőséget tulajdonítani nem lehet. Dr. Kunc\ Ödön ^Folytatólagos végrehajtás. \^ (A végrehajtási novella Ji. §-ához.) A kolozsvári kir. ítélőtábla következetes maradt önmagához akkor, a mikor a ha'ározattárba felvett 14. számú polgári határozatával (Jogt. Közi., Mgjogi Dtár IV. 3. sz. 1909. decz. 2. 3253/909. 1. sz.) egybehangzóan kimondotta 15. sz. polgári teljes-ülési döntvényében ÍJ. K. Mgj. Dtár V., 31. sz. 191 1. decz. 31. 1912. Eln. 3. sz.), hogy oly esetben, ha az alapvégrehajtás akár a Vhn. kihirdetése előtt, akár a Vhn. 31. §-ában meghatározott egy évi átmeneti idő alatt rendeltetett el, a 31. §-ban meghatározott egy év eltelte után kért folytatólagos végrehajtás elrendelhető és foganatosítható az adósnak oly ingóságaira, készpénzére és járandóságaira, melyek a Vhn. értelmében nem foglalhatók le, de az 1881 : LX. t.-cz. rendelkezései szerint végrehajtás alá vonhatók. Ezzel szemben a budapesti kir. ítélőtábla 12. sz. teljes-ülési határozatában (J. K. Mjgi Dtár V. 11?. sz.) az ellenkező álláspontot mondotta ki helyesnek. Ennek folytán előálló t annak szükségessége, hogy az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §. 4. bek. értelmében a felmerült kontroverz kérdés «a jogegység megóvása végett a kir. Curia polgári teljes-ülése elé terjesztessék». Figyelmet érdemel a két ellentétes teljes-ülési döntvény indokolása. A budapesti tábla tavaly alkotott döntvényének indokaival e lap hasábjain a X. évfolyam 7-ik füzetében foglalkoztam. Konklúzióm az alkalommal az volt, hogy a budapesti tábla döntvényének rendelkező része helyes annak ellenére, hogy indokolása tarthatatlan. Ez alkalommal — azt hiszem nem tévedek — ha azt állítom, hogy a kolozsvári táblai hatáJogállam. XI. évf. >. f. 26