Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 4. szám - Kinematograf-jog; (Második közlemény)

^2 KÜLFÖLDI JOGÉLET. alakjában is méltán képviseli a törvényalkotások között azt az előkelő helyet, a melyet az eddigi szövetségi törvény annak idején, mint a haladás élén álló forgalmi jog elfoglalt. Dr. S^iadits Károly. y( Kinematograf-jog. (Második közlemény *). Mint már előzőleg is emiitettem, a kinematograf-vállalatok elszaporodásával az ezekkel kapcsolatos jogviszonyok rendezésére is feltétlen szükség volt. Első alkalommal akkor tűnik ki a jogi intézkedések szüksége, midőn többen kezdenek mozgófénykép-felvételek készítésével, ezzel és a vetitésre szolgáló műszerek gyártásával, ilyenek áruba hozásával üzletszerűen foglalkozni. Elsősorban is a magán, pl. főleg a szerzői jog körébe tartoztak a felmerült jogviták, de a nyilvános előadások viszont alapos közjogi (közigazgatás1, büntetőjogi) szabályozást is kívántak. Ennek következtében ma már főleg Franczia- és Németországban a jogi intézkedések egész sora foglalkozik e tárgygyal. De egyrészt a szabályozandó kérdések teljesen specziális természeténél fogva, másrészt meg annak folytán, hogy a jogi szabályozás gyakran, mint sürgős szükséglet lépett fel. csak kisrészben nyenek a kinematograf jogviszonyok törvény által való rendezést, hanem inkább kormányhatósági rendeletek vagy rendőrségi utasítások intézkednek e tárgyra vonatkozólag, Noha egyenesen a kinematografra vonatkozó intézkedés, maga a «kinematograf» szó is első izben Németországban a «Revidirter Berliner ÜbereinkunftD-ban található fel, a jogi szabályozás terén elsőhelyen mégis Francziaország áll. Sőt maguk a gyárosok és mutatványosok is jói szervezett országos testületbe (Syndicat des Exploiteurs de la Cynematograph) tömörülnek, külön lapjuk van, időnkint országos megbeszéléseket tartanak és előterjesztéseiket a szabályozó hatósági intézkedések ujabban különös figyelembe veszik. Foglalkozott már a kinematografjoggal a svájczi birodalmi törvényhozás is, mig Ausztriában igen csekély, nálunk pedig elenyésző az idevágó intézkedések száma. A közigazgatási jog szabályozása minden kinematograf-vállala'ra, mint nyilvános előadások rendezőjére a megalakulás első perczétől annak végleges megszűnéséig változatlanul kiterjed. Legjelentősebbek idevonatkozólag a mozgófénykép-vállalatok engedélyezésére, létesítésére vonatkozó rendszabályok. Utóbbiak ugyan az egyes államokban lényegesen különböznek egymástól, mégis kél főelv szerint csoportosíthatók ; még pedig a szerint, hogy az engedélyezés tényét práventiv czenzura előzi-e meg, avagy csak len * Előző közleményt 1. ** Revidirter Berliner Verbandes zum Schutze Jogállam XI. évf. 246. 1. Übereinkunft betreffend die Bildung eines von Werken der Litteratur und Kunst. Internaiiona-