Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám

D? EDVI ILLÉS KÁROLY Külön kell kiemelnünk a biztosítási jogra vonatkozó czikkeinket s e téren elsősorban dr. Beck Hugó curiai tanácselnök működését. Az általa irt nagybecsű értekezések a következők: a baleset fogalma (I., 26.), törvényhozási reformok az anyagi biztosítási jog terén (I. köt.), a biztositási jog legújabb codificatiója (III., 71, 129.), közlési kötelezettség (VI., 51.), biztositásjogi koczkázat (VII., 50.), néhány biztositásjogi intézkedés az osztrák tervezetben (VIII., 1 13.), életbiztosítási kedvezményezett jogai (IX., 30.1, az életbiztosítási intézmény államosítása (X., 497.). A biztositási jogba vágó czikkeket irtak még: Ormódy Vilmos: «Törvényhozási reformok az anyagi biztositási jog terén» (II. köt.) czim alatt és dr. Pap Gé%a a munkásbiztositásról (VII, $4., 88.). A szövetkezetek reformja is napirendre kerülvén, erről Székel/ Ferencz: «Szövetkezeti törvénytervezet*) (III., 50$.); dr. Nagy Ferencz: «A szövetkezetek alapelve» ÍV., 162.) és dr. Schwarz Gusztáv: «A szövetkezetek törvényi elsőbbsége*) (IX., 586.) czimek alatt értekeztek. A kereskedelmi és iparjog körébe vágó dolgozatok közül kiemeljük még: a kartellekről és a kartelitörvény alkotásáról dr. Pap Dávid és dr. Preus; Adolf (III, 512., 617.), az ipartörvény módositásáról dr. Szladits Károly (III., 471 és V., 617.), a csekktörvényről dr. Helle Károly (VI. köt.) és a találmányi szabadalomról szóló törvényjavaslatról dr. Messinger Simon (VIII. köt.) czikkeit. A váltójog köréből dr. Fodor Ármin, a hágai váltójogi értekezletről (X. köt.) és Grecsák Károly a váltójog egységesítése iránt megindult mozgalomról (X. köt.) tájékoztatták olvasóinkat; a csődjogot érdeklőleg pedig dr. Oberschall Adolf : «A csődjogi egyezmény tervezete a hágai kongresszuson)) (III, 1.) és dr. Doroghi Ervin: «Csődön kivüli kényszeregyezségről szóló törvénytervezet)) (IX, 99.) czim alatt irtak ismertető és bíráló czikkeket. A kereskedelemjogi judicaturát évről-évre dr. Baum-