Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Az ági öröklés törvényhozási szabályozásáról

BIROI GYAKORLAT. hogy a közgyűlés idején részvényes volt (H. J. V. 124., K. 6/1911) és hogy oly közgyűlési határozat, mely egy előbbi határozaton alapszik, mindaddig meg nem támadható, mig az előbbi érvényben van (K. 729 1882 és id. 1186/1910) és hogy a részvényes az ő részvényszerzése előtti közgyűlési határozatot sem támadhatja meg (K. 156 1909.). A szövetkezeti jog terén, habár nem szorosan, kereskedelmi, hanem büntetőiogi következménynyel biró változást idéztek elö a Curia 1910 decz. 28-iki és 1911 febr. 28-iki Ítéletei (Bjogi D. 24. és 88.), melyek az uzsora mer állapítása körül tekintetbe veszik mindazokat a szolgáltatá okat, melyek az adóst a szövetkezeti tagságból kifolyólag terhelik. Különösen oly esetekben mondotta ezt ki a Curia, midőn az adósnak a társaságba való névleges belépése a hitelezéssel élérni czélzott aránytalan ellenszolgáltatás egy részének leplezése végett köttetett ki és midőn a szövetkezeti tagság csak arra szolgált, hogy ez ügyletek alakilag alapszabályszerüek gyanánt jelentkezzenek. Előbbi határozat a szövetkezet czéljából indul ki és az adott esetben azt a következtetést vonta le, hogy sértettnek a társaságba való névleges belépése a hitelezéssel elérni czélzott nagymérvű ellenszolgáltatás egy részének leplezése végett köttetelt ki. Ezért a Curia a szövetkezeti üzletrész, hitelegyleti óvadék, kezelési dij, hitelegyleti tartalékalap, irás, nyomtatvány, tartalék és egyéb dijat, tudakozódási és postai költséget stb. a kölcsön mellékjárulékának, illetőleg költségének tekintette és uzsoravétséget állapított meg daczára annak, hogy ez ellenszolgáltatások az alapszabályokban megállapított czim alatt szedettek be. A másik határozatban a Curia szintén vizsgálat tárgyává tette, hogy a sértett a szövetkezetek czélját képező gazdasági tekintetből lépett-e be tagnak és mivel e kérdésre tagadólag felelt, megállapította a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt] szembeötlő aránytalanságot, megállapította, hogy az összes mellékczimeken esz*özlött szolgáltatások a kölcsön fejében lörténtek és az uzsoravétség miatt a szövetkezetek igazgatójára szabta ki a büntetést. E két határozatnak purifikáló hatását közgazdasági életünk e rövidi idő daczára is megérezte, a nélkül, hogy ez uj judikatura a szövetkezeti intézményeket valódi czéljuk elérésében meggátolná.* Dr. Baumgarten Nándor. ^Joggyakorlatunk as 1911. évben büntető ügyekben.** I. A semmisségi panasz alapján történő felülvizsgálat sekélysége ellen — gyakran tulzóán általánosítva — felhangzó panaszok fokozatosan veszítenek alaposságukból. * L. a szövetkezeti javaslat indokolását (lg. Javaslatok Tára 8^0. 1.) és dr. Timkó Zoltán-nak e tárgyról a Magyar Jogászegyletben tartott előadását (Uj f. III. k. 22. f.). ** A magánjogi judicatura ismertetése legközelebbi füzetünkben fog megjelenni.