Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Az ági öröklés törvényhozási szabályozásáról

BIRÓ1 GYAKORLAT. pitott tiszteletdijának tényleges működési idejére eső részét követelheti és nem köteles addig működni, mig a közgyűlés lemondását tudomásul vette és helyébe uj tagot választott. (H D. V. 138., Bp. t. 154 1911.). A közgyűlési határodat megsemmisítésére adott okot az igazgató inkompatibilitása, midőn az alapszabályok szerint az igazgatóság tagja nem lehet az, a ki egyúttal más malomvállalatnak is igazgatója. A Curia ez alapon a választást megsemmisítette, habár a másik malom üzletköre eltérő is volt. (H. J. V. 38., K. 1187,1910.). Midőn valamely részvénytársaság alapszabályai a közgyűlési szavazati, lelszólalási és inditványozási jogot csak annak adták meg, a ki a közgyűlést megelőzőleg három hóval a részvénykönyvbe bevezetve volt, ugy az a részvényes, a kinél a feltétel fenn nem forgott, nem kérheti a határozat megsemmisítését, ha a közgyűlés elnöke indítványait tárgyalás alá nem bocsátja. (H. J. V. 39., K. 50 1911.). Elegendő a Curia szerint, ha a meghívóban az alapszabálymódositás általánosan van megjelölve a nélkül, hogy a módosított szakaszok a meghívóban kitétessenek. E mellett a vállalat tárgyának a társaság üzletkörének módosítására, kiterjesztésére vonatkozó rendelkezés az alapszabálymódositás keretébe tartozik. (H. J. 8., K. 42 1911.). E felfogás ellen a törvény betűje szempontjából alg lehet kifogást emelni. De a Curia, midőn ujabb jogfejlesztő judicaturá]ában oly gyakran kiterjesztette a részvényes védelmét, itt is megkívánhatta volna, hogy a részvényes ily alapvető kérdések tárgyalásáról ne csak amaz általános utalással, hanem részletesen tájékozást nyerjen. A mérleg összeállítására vonatkozó alapvető curiai határozatról (H. D. V. 72., K. 1180 191 o) már előzőleg* megemlékeztünk. Kiemeljük itt is a határozatnak azt a kijelentését, hogy szolid üzletkezelés mellett megfelelő a mérleg összeállítása, ha az ingatlan és berendezés beszerzési árban, az árukészletek előállítási árban, a félgyártmányok pedig nyersanyagértékben vétetnek fel és hogy a részvényesnek joga van megkövetelni, hogy a mérleg kifogásolt tételeinek megbirálásához szükséges felvilágosítások magán a közgyűlésen, de mindenesetre a perben megadassanak. Más alkalommal kifejezést adott a Curia ama nézetének, hogy a részvénytársasági vagyonértéket a közgyűlés szabadon mérlegeli és nem kifogásolta a mérlegkészítés azt a módját, a mely szerint valamely részvénytársa-ág követelésének behajtásával árverésen megvett ingatlant a jelzálogi követelés megmentése czéljából vásárolván meg, azt a követelések értékével állította be a mérlegbe. (H. D. V. 171., K. 706/1910.) Fenntartja a Curia amaz álláspontját, hogy a megtámadási keresetre, ha nem alaki szabály mellőzése folytán indíttatik, a rendes magánjogi elévülés alkalmazandó. (H. D. V. 40., 605/1910.). E merev álláspontot, mint ismerete;, csak az mérsékli, hogy a megtámadónak bizonyítani kell,. * L. Jogállam. X. évf. 477. I.