Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Az ági öröklés törvényhozási szabályozásáról

BÍRÓI GYAKORLAT. A K. T. 151. §-a értelmében a részvényekre történő tiz százalékos befizetés igazolását a Curia — mint tudjuk — szigorúan megkívánja ; ujabban több részvény jegyzése esetén egy összegben történő lefizetést csak akkor tekinti ilyen igazolásnak, midőn a részvényaláiró által befizetett összeg az általa jegyzett részvények névértékének tiz százalékát tette ki. (H. D. V. 174., K. 226/1911.) Több izben kimondotta a Curia, hogy a bemutatóra szóló részvény aláírója, a ki a részvény névértékének 50 százalékát lefizette és a részvényt tcvább adta, a további 50 % befizetése iránt nem perelhető.* Ha azonban valamely részvénytársaság alapszabályai szerint névre szóló részvényeket bocsát ki, de a teljes befizetésig előbb bemutatóra szóló részjegyeket állított ki, ez a teljes névérték befizetésére vállalt kötelezettségen nem változtat. Helyesen utal a budapesti tábla arra, hogy a hitelezők a névre szóló részvényeknél joggal számíthattak arra, hogy az egész névérték fog befizettetni. (H. D. V. 37., 779 1910.) A részvények átruházása az alapszabályokban egyéb feltételekhez is köthető, pl. bizonyos mennyiségű szeszcontingens megszerzéséhez és a konkrét esetben a részvényesek a 168. §. daczára is kötelességet vállalhatnak a társasággal szemben pl. szeszszállitásra. Vitás vajon az utóbbi kötelezettség a részvényesi minőségből következik vagy pedig oly kötelezettség-e, melyet a részvényes mint harmadik személy a részvényesi minőségtől függetlenül vállalt. (H. D. V. H. K. 808/1910.) ** Az adott esetben a Curia oda cloncludált, hogy mivel az alapszabályok szerint a részvénytulajdon ama feltételhez van kötve, hogy a tulajdonos legalább 40 hektoliter szeszkontingenst mutasson ki, e feltétel hiányában a részvénytársaság a részvény átruházását nem köteles elismerni. A Curia e határozata különben azért is érdekes, mert a táblai ítélettel egyetértőleg a kereskedelmi szakirók véleményére utaló indokokat elhagyja. Míg a német Reichsgericht nem resteli, hogy ítéleteinek indokolásában a jogirodalom tekintélyeire hivatkozzék, addig a kassai tábla s ezt helybenhagyva a Curia is mintegy megrója a lőcsei törvényszéket, mert jogirodalmunkat is figyelemre méltatta. A részvények eladásánál vitássá vált, vajon a folyószelvény abban bennfoglaltatik-e vagy nem. A Curia szakértők véleménye alapján megállapította azt az általános kereskedelmi szokást, hogy az üzleti év befejeztével, de az osztalékszelvény esedékessége előtt történt eladás ecetén a megelőző évi szelvény külön megállapodás hiányában is a részvényekkel együtt eladottnak tekintendő. (H. D. V. 9. K. 642/1910.) Kimondta a budapesti tábla, hogy ellenkező alapszabályi rendelkezés hiányában a felügyelő'bizottsági tag állásáról bármikor lemondhat, megálla* L. Nagy F. 77. §. 20. j. ** V. ö. Nagy F. 86. §. 1. j. és uj német Kt. 212. §-a.