Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Az ági öröklés törvényhozási szabályozásáról

BÍRÓI GYAKORLAT. fejlődésére. Elsősorban a Jogállam munkatársainak köszönhetjük ezt az eredményt, a kik azokat az irányokat, melyeket a gyakorlati életben követtek, vagy megvalósitandóknak tartottak, a Jogállamban juttatták kifejezésre. Persze távol áll tőlünk, hogy kereskedelmi judikaturánk ujabb fejlődését a Jogállam működésének tulajdonítsuk, de a midőn joggyakorlatunk fokozatos haladását nyomon követjük, egyszersmind azt is megállapíthatjuk, hogy a Jogállam e fokozatos fejlődéssel lépést tudott tartani és ezzel párhuzamosan és együttesen haladt tiz esztendei pályafutásában. A Curia ez évi prakszisát is jellemzi az a mindinkább előtérbe nyomuló irányzat, hogy a kereskedelmi jóhiszemet megvédje a kereskedelmi forgalomban is elég gyakori támadásokkal és visszaélésekkel szemben. A c^égbitorlás kérdésében fenntartja a Curia azt a helyes álláspontját, hogy az uj czégnek az ugyanazon a helyen létező és bejegyzett czéghez nem szabad annyira hasonlítania, hogy ezzel a közönség tévedésbe ejtessék.1 Ilyennek tekintette a Curia az «egyesült müasztalosok szövetkezete* czéghasználatot, midőn omüasztalos szövetkezet)) már előzőleg működött (H. D. V. 136. K. 582/1911), a «nemzetközi szállítmányozási)) elnevezést, midőn valamely czég «nemzetközi szállítmányozó)) név alatt működött ; nem tekintette azonban czégbitorlásnak, midőn valamely pénzintézet az «általános» jelzőt felveszi (H. D. V. 105. K. 105,315/1911), vagy pedig midőn valamely vállalat az üzleti foglalkozását jellemző «olajipar» kitételt használja. Helyesen mondja a Curia, hogy az eltérés abból a szempontból vizsgálandó, vajon a megállapítható eltérés oly lényeges-e, hogy a két czég első tekintetre is mindenki által megkülönböztethető. A jogosulatlan czéghasználat által sértett magánfél per utján léphet fel vagy kérvénynyel járulhat a bíróság elé.2 A kifogásolt czégbejegyzést ellenben perenkivül meg nem támadhatja és ennek következtében a czégbirósági végzések ellen sem élhet felfolyamodással. Kimondta a Curia azt is, hogy nem vitathatja a czégbitorlást az, a ki czégét bejegyeztette, de üzletet nem folytat és hogy a kisiparos, a ki czégül saját nevét használja, a czéghasználattól nem tiltható el, ha neve egy már létező czéghez hasonló, mert a K. T. 5. §-a értelmében a kereskedelmi czégekre vonatkozó határozatok nem nyernek alkalmazást olyan iparosokra, a kiknek üzlete a kisipar körét meg nem haladja. (H. D. V. 169., K. 56/1911.)3« ^z utóbbi határozat nézetünk szerint a Curia eddigi prakszisát tévesen magyarázza, mert ama kijelentés, hogy a kisiparosnak nincs czége, nem azt jelenti, hogy ő nem követhet el czégbitorlást, hanem azt, hogy ellene nem követhetnek el czégbitorlást. Ha tehát valamely bejejegyzett kereskedővel szemben a kisiparos, vagy bárki más czégül saját nevét használja, ebből még nem kö1 L. Nagy F. 26. g. 6. a. j. 2 L. Nagy F. 29. g. 9. j., e kérvény azonban csak a feljelentés jellegével bir. 3 L. Nagy F. 29. g. 5. j.