Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Az ági öröklés törvényhozási szabályozásáról

BÍRÓI GYAKORLAT. heti a házastárstól, kinél az inane nomen heredis marad ; az anya ellenben semmit sem kap (1. i. h. 649—650. o.). Ez pedig a T. intencziójával ellenkezik : a T a közeli nem ág rokont a távolabbi ági rokonná! szemben előnyben kívánja részesíteni. Nem tudom, van-e része bírálatomnak (v. ö. Főelőadmány VIII. 115 —120. o. s az ismertetett irodalmat) a 215. sz. elvi kérdés megoldásában, mely tényleg segíteni vél a nem ági rokon e helyzetén, midőn kimondja, hogy «a nem ági szülőt az ági szülővel, valamint ennek ivadékaival szemben az ági vagyon felének, a\ ági nagyszülővel, valamint ennek ivadékaival szemben az egész ági vagyonnak haszonélvezete illessen, vagyis esetünkben a nem ági szülő, azaz az anya az ági vagyon haszonélvezetében részesülne. Bármint álljon a dolog, sietek megjegyezni, hogy ez az ujitás csupán elvi kijelentés, de egyáltalán nem bir semminemű gyakorlati jelentőséggel. Vagy maradt hátra az örökhagyónak hitvese, vagy nem. Ha ez utóbbi eset forog fenn : ugy fölösleges e rendelkezés, mert az 1812. § szerint az ági nagyszülő (v. ivadéka) amúgy sincs jogositva az ági vagyont követelni a közelebbi nem ági szülőtől, aki az 1806. §. alapján általános örökös. Ha pedig hitves maradt hátra: ugy ettől ezentúl is követelni fogja az ági nagyszülő (v. ivadéka) az ági vagyont ; a Főelőadm. által a nem ági szülőnek adott haszonélvezeti jog azonban nem nyerhet alaklmazást, mert a haszonélvezet az özvegyi jog alapján (1816. §.) a hitvest illeti meg. (Az élvezetelsőbbségre nézve 1. a 116. elvi kérdés megoldását is, u. o. 75. o.). Az ellenmondás tehát a T. intencziója és szövege között a Főelőadmány szerint változatlanul fennál. Erre a kürülményre most, a T. második szövegezése alkalmából, újólag felhívom a figyelmet. Dr. Kiss Géza. BÍRÓI GYAKORLAT. ^Kereskedelmi joggyakorlatunk 1911-ben.* Kereskedelmi joggyakorlatunkat évről-évre áttekintve bizonyos megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy a Jogállamban felvetett eszmék és az itt megjelent bírálatok irányító hatást gyakoroltak kereskedelmi jogunk tovább* A Jogállam 1902 óta rendszeresen közli a kereskedelmi judicatura feldolgozását; lásd I. 718., 816. 1. II. 559., 641. 1. III. 552., 66}. 1. IV. 704., 789. 1. V. 706., 780. 1. VII. 75., 140. 1. VIII. (yy, 158. 1. IX. 65., 125. I. X. 84., 167. 1. A használt rövidítések a következők : G. Dt. =-•= Grill-féle döntvénytár kereskedelmi jogi kötete. H. D. V. = A Jogtudományi Közlöny által kiadott Hiteljogi Döntvénytár 1911. évj V. kötete. K. J. = Kereskedelmi Jog 1911. évf. Ü. L. = Ügyvédek Lapja 1911. évf. Nagy F. = Nagy Ferencz : A magyar kereskedelmi jog kézikönyve VII. kiadás.