Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Kétezer ügyvéd Budapesten

148 KÉTEZER ÜGYVÉD BUDAPESTEN. tömege részére fogja a közigazgatási pályára átlépésnek lehető­ségét megnyitni. Azt pedig minden körülmények között megkövetelnők ugy az állami, mint a fővárosi hivataloktól, hogy joghallgatót ne alkalmazzanak s ilyen uton a jognak elvégzését meg ne köny­nyitsék s a jogi pályára tódulást elő ne mozdítsák. Joghallga­tóknak ügyvédi irodában alkalmazása is eltiltandó s e tilalom egy elmi szankczióval látandó el. A versenynek tisztességét első sorban önsegélylyel kell biz­tosítani : ügyvéd-társadalmi akczió és a kamarai autonómiának eszközei által. Az országos ügyvédszövetségnek tevékenysége legbelterjesebben ezen a téren fog érvényesülni, a fegyelmi bíráskodás pedig végezze a maga kötelességét szigorral, álszen­tímentálizmus nélkül. Igaz viszont: hogy a szükség az erénynek sirja s a szük­séget szenvedő nem mindig hallgat a lelkiismeret szavára. Igaz az is, hogy az eszmények épségben tartása annál nehezebb, mennél nagyobb tömegbe verődnek egy helyen azok, a kikben a kötelességtudásnak szigorát az anyagi szükség meglazította. Ha tehát a törvényhozás, a bírói kar, kormány és társadalom komolyan átérzik azt, hogy egy becsületes és tekintélyes ügy­védi kar nemcsak jogszolgáltatási, de szocziális és politikai szem­pontokból is nélkülözhetetlen tényezője az állami életnek: akkor szakitaniok kell négy évtizednek ügyvédellenes irányzatával és egyesült erővel kell gátat vetniök az ügyvédség végső elprole­tárosodásának. Ha már kenyeret nem adnak: adják meg legalább a be­csületes kenyérszerzésnek lehetőségét!

Next

/
Oldalképek
Tartalom