Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - Az uzsora valódi lényege

AZ UZSORA VALÓDI LÉNYEGE. I 2^ rális Sonnenfels szomorúan konstatálja a bajt, mondván koráról: Az uzsorások nagyok, a nagyok uzsorások lesznek. Az uzsora lényegét, mint tudva van, nehezen tudták felismerni. Kezdetben egyformán természetellenesnek, az isteni törvénynyel ellenkezőnek találták. Segíteni ugy véltek ellene, hogy egyszerűen eltiltották a kamatvételt, mert csak a kölcsönszerződésnél fedezték fel. Ez volt az egyház álláspontja is, bár a római szentszék maga gyakran kénytelen volt uzsorás kölcsönöket felvenni, sőt egyes országokban épen a pápai pénzbeszedők honosították meg az uzsoraügyleteket. Végül maga is meggyőződött az általa az uzsora ellen felállított monti di pietaban, hogy a tilalomnak nincs észszerű alapja, de azért erkölcsi alapon a kamatvételnek ellensége volt. Egyes esetekben a kamatvételt meg is engedték, bizonyos jogi formákba öntötték, de még többször kijátszották. Lassan kibontakozik egy másik felfogás, mely a kamat törvényes szabályozását követelte. Végül pedig a gazdasági szabadság erős szele elfújta ezeket a törvényeket is. A kamatvétel szabadsága nyomán azonban sokféle kóros tünet mutatkozott, melyekből azt a következtetést kellett szükségkép levezetni, hogy a törvényhozók a kamatvétel szabadságának felételei tekintetében sokban tévedtek. Tévedtek abban, hogy mindent a szabad versenyre akartak bizni, mert sok téren, igy különösen a fogyasztási hitel terén, a szabad verseny kevésbbé működött, maga a fogyasztási hitel pedig nehezen szerveződött. Tévedtek abban, mintha mai napság a hitel csak termelési czélokra vétetnék fel. Tévedtek tehát abban is, hogy csak termelési czélokra vétetvén fel, az igért kamat mindig kisebb lesz, mint az elért haszon, mi különösen a mezőgazdaság sokféle, egymással szorosan összefüggő termelési ágainál szerzett tapasztalatokban csattanós és lesújtó czáfolatot nyert. Az ujabb törvényhozások tehát más álláspontra helyezkedtek. Mélyebben keresték az uzsora okát. Azt találták, hogy annak igazi ismertető jele az a körülmény, hogy az ellenszolgáltatás jelentékenyen meghaladja a szolgáltatást, az aránytalan-