Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)
1912 / 1. szám - Az uzsora valódi lényege
Dí FÖLDES BÉLA ság oka pedig az adós tudatlansága, szorult helyzete, könnyelműsége. A magyar törvény is (1883 : XXV.) uzsorásnak tekinti : a ki másnak a szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez vagy ád fizetési halasztást, melyek a neki vagy egy harmadiknak engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak, vagy a kezesnek anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmasak, vagy oly mérvűek, hogy az eset körülményeihez képest, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közt szembeöltő aránytalanság mutatkozik stb. Kétségtelen, hogy ez a meghatározás sokkal mélyebben tekint a dolog lényegébe, de azért teljes megoldásnak nem fogadom el. Elfogadom annyiban, a mennyiben kétségtelen, hogy a birót nem szabad megoldhatatlan vagy nehezen megoldható rejtvények elé állítani, neki többé-kevésbbé kézzelfogható támpontokat kell nyújtani, tisztán lélekbúvárrá nem tehetjük, mert akkor a magánjogi bíráskodás sorsa még problematikusabbá válik, mint a büntetőjogi bíráskodásé. Itt pedig az adott meghatározásban kézzel fogható különösen az, hogy a bíró nézi, nagy-e az aránytalanság a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között? Ha nagy, akkor uzsora forog fenn. Ily esetben az állam védelmet nyújt azoknak, kik bizonyos egyéni körülmények folytán olyanoknak tekinthetők, mint a kik az állam gyámkodására, a törvény oltalmára rászorulnak, mert magukat megvédeni képtelenek. De mihelyt egy lépéssel tovább megyünk, mihelyt nem az igazságszolgáltatási mechanizmus érdekei által engedjük magunkat befolyásoltatni, azonnal észre kell venni, hogy az adott meghatározás az uzsora lényegét nem ragadja meg, sőt magával bizonyos mértékben ellentmondásos. Mert a mennyiben a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalansága, különösen az adós könnyelműségére és anyagi szorultságára vezethetők vissza, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalansága meg van magyarázva, sőt meg van indokolva. A szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalansága tehát csak látszólagos. Mert ha valaki egy könnyelmű eladósodott katonatisztnek, ki csak