Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A holttesten való jog

A HOLTTESTEN VALÓ JOG. eredményez tulajdont, mert a holttest rendeltetésénél fogva annak okkupácziója tilos (Ptk. 9^8. §. 2. bekezd.). Különösen megemlítendő, hogy a holttest, még ha átadták is az anatómiai intézetnek, nem lesz az intézet tulajdonává, ugy hogy még akkor is lehetetlen a holttesten lopást elkövetni, hanem még ebben az esetben is csak az előbb emiitett különös büntető rendelkezések nyerhetnek alkalmazást. Ha tehát a holttestre vonatkozó rendelkezési jog egyáltalában magánjog, akkor is csak a jogoknak abba a tágabb körébe sorolható be, a mely az immateriális érdekek (közönségesen azt mondják, hogy «személyiségi érdekek», ez a fogalom azonban nagyon szük) védelmét szolgálják, az úgynevezett egyéniségi vagy személyiségi jogok körébe, a melyek közül egyesek, mint a névhez való jog és a saját arczképen való jog, már kifejezett törvényi rendelkezésekben is elismerést nyertek. És, hogy kétség ne merüljön fel, itt nem annak a személyiségi jognak a folytatódásáról és továbbhatásáról van szó, mely az élő ember saját testére vonatkozik.* Ez a jog a halállal megszűnt; hanem szó van a legközelebbi érdekeltek saját személyiségi jogáról.** Ez pedig, minthogy minden jognak valamely érdek a substantiája, annyit jelent, hogy az az érdek, a mely itt egy szubjektiv jog alakjában védelemre talál, alakilag véve a legközelebbi érdekeltek saját érdeke í«kegyeleti érdek»). Az az indok, a melynét fogva ez az érdek védve, vagyis a melynél fogva a legközelebbi érdekelteknek a holttest felett rendelkezési jog biztosítva van, ugy látszik, kettős. A jogrendre elsősorban az tartozik, hogy megvédelmezze az elhunytnak saját földi maradványai jövendő sorsa iránt való egykori érdekét: a legközelebbi érdekeltnek elsősorban azért ad szubjektiv jogot saját kegyeleti érdekének védelmére, mert felteszi, hogy e kegyeleti érdek éppen arra irányul, hogy az elhunytnak ezt az egy* így Gareis id. m. 97. 1., Schwerin id. m. 6S9- és köv. I. ** így Gierke id. m. jó. I., Kohler id. m. 207. 1. családjogi természetű jogról beszél.