Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A holttesten való jog

I I o DF Z1TELMANN ERNŐ kori érdekét kielégitse. Ez a két érdek normális esetben tartal­milag teljesen fedi egymást. (V. ö. a képzőművészet müvein való szerzői jogról szóló törvény 23. §. 2. bekezdését, a mely a saját képmáson való jogot illetőleg ezeket mondja: «... jogos érdeke annak, a kiről az arczkép készült vagy, ha az elhalt, hozzátartozóinak))). Azzal a jelenséggel a jogrendben egyébként is gyakorta találkozunk, hogy valamely személynek feltételezett saját érdekében áll egy másik személy érdekeinek a védelme és ezt a mások érdekének megóvására irányuló saját érdeket a jog szubjektív magánjog statuálása utján védelmezi meg. Ez az állapot előállhat ugy, hogy az a másik a maga érdekeinek védelmére nem képes — ez az eset forog fenn a gyám jogai­nál — vagy ugy, hogy az a másik már nem személy, igy áll a dolog pl. a végrendeleti végrehajtó jogainál. Ebben a tekin­tetben a les-közelebbi érdekelteknek a holttest felett való ren­o delkezési joga hasonlít a végrendeleti végrehajtó jogához; igy magyarázható meg, hogy mind a ketten kötve vannak az el­hunyt rendelkezéseihez, mert ezek a rendelkezések mutatják, hogy mi volt az elhunyt érdeke. De a holttest felett való rendelkezési jog a legközelebbi érdekelteknek másodsorban a saját maguk érdekében is meg­adatik. Tehát még akkor is, ha biztos volna, hogy az elhunytra nézve teljesen közömbös volt, hogy mi lesz a holttestével, indo­kolt a legközelebbi érdekeltek részére a rendelkezési jog meg­adása, mert ekkor is feltételezhető, hogy azoknak, mint az el­hunythoz legközelebb álló személyeknek saját érdeke meg­kívánja, hogy rendelkezhessenek a holttest eltemetését illetőleg. Azt hiszem, hogy ezt a magánjogi rendelkezési jogot már fennállónak tekinthetjük, a minthogy az emberséges, birói gyakor­lat a külföldön (v. ö. Kohler id. m. 207. 1.) és Németország­ban már el is ismerte. Vegyük pl. a frankfurti Oberlandes­gericht 1906 július 3-án kelt határozatát (SeufTert's Archív 62. köt. 88. sz.); ebben az esetben az elhunyt nő férje és anyja között az asszonynak a családi sírhelyen elhelyezendő sir-

Next

/
Oldalképek
Tartalom