Jogállam, 1912 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1912 / 1. szám - A törvényes vélelem természete

86 DE PLÓSZ SÁNDOR a házasság előtt történt és a gyermek a házasság után született. 14Ó8. §-ában azután azt a vélelmet állította fel, hogy a gyermeket, a kinek fogantatási ideje egészen vagy részben a házasság tartamába esik, a férj nemzette, a mely vélelmet az 140Q. §. szerint csak annak bizonyításával lehet megerőtleniteni, hogy a férj nejével a fogantatási idő alatt nem közösült. A mi Tervezetünk 186. § a szintén mellőzi szövegezésében a vélelmet, kimondván, hogy: «A házasság fennállása alatt fogant vagy született gyermek törvényes, ha a férj az anyával a gyermek fogantatási időszakában közösült». 187. §-ában ezután a közösülésre nézve állit fel vélelmet. A T. tehát a törvényesség ideális tényálladékát, hasonlólag mint a német törvény, nem említi fel, sőt azt még ennél is jobban elejti, a midőn még a férjtől való fogantatás lehetetlensége esetére sem tesz kivételt az ideális tényállás javára. A T. szerint tehát pl. a férj, a ki hosszas távollét után nejével, a ki 100 nap óta mástól teherbe van ejtve, közösül, az ettől számított 181-ik napon született gyermeknek törvényességét a legkétségtelenebbül megállapított tényállás mellett sem támadhatja meg sikerrel. Sajátságos, hogy az indokolás ezt a különlegességet fel sem emliti, sőt nem is jut annak tudatára, mert azt mondja, hogy a T. álláspontja megfelel a külföldi törvényhozások szabályozásának, nevezetesen az osztr. ptk. 138., 155. és 158. §-ának és a n. ptk. i^9i.§-ának is. Holott a T. inkább a n. ptk. I. tervezetét követte. Annak a tételünknek a valósága, hogy a törvényes vélelem esetében valamely jogszabálynak kettős tényálladékával van dolgunk, különösen akkor ötlik szembe, ha a praesumtio juris-t a praesumtio juris et de jure-vel hasonlítjuk össze. Mind a kettőnél az eredeti tényállás mellett egy második tényállás van megállapitva. A különbség csak az, hogy a praesumtio juris et de jure esetében a második tényállás az eredeti tényállással egyenértékű, azt teljesen pótolja, mig az egyszerű praesumtio jurisnál a második tényállás gyengébb hatású, azaz kivétellel van meggyöngitve.