Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1911 / 9. szám - Földes Béla: A Socialismus. 2 kötet [könyvismertetés]
IRODALOM. 707 IRODALOM. ^Földes Béla: A Socialismus. 2, kötet, 1911. Földes Bélát, európai hirü nemzetgazdánkat, a Magyar Tudományos Akadémia megbízta azzal, hogy a szocziálisztikus eszmék és elméletek fejlődésének történetét irja meg. Földes erről a kérdésről már számos ieles tanulmányt tett közzé, a melyek igazolták azt a nagy és mély érdeklődést, a mely a szerzőt a szocziális kérdés elméletei iránt, első irói kísérletétől meglett férfikoráig, tudományos kutatásainak rendkívüli kiszélesedése daczára állandóan eltöltötte. A kik Földesnek régebbi tanulmányait és czikkeit ismerik, kellemesen fognak meglepődni azon, hogy a régi tárgyról mily rengeteg nagy uj anyagot dolgozott fel a «Socialismus»-ban, mennyire mélyítette nézeteit és mennyivel határozottabban fejti ki emelkedett társadalmi felfogását. A szerző a nála megszokott bámulatos szorgalommal és kényes lelkiismeretességgel felelt meg nehéz megbízatásának. A «Socialismus» az Akadémia társadalomtudományi kiadmányainak színvonalát egy minden izében tudományos munkával emelte, a melyről barátnak és ellenségnek el kell ismernie, hogy a kérdésnek oly gazdag, sokoldalú és tulnyomólag első kézből merített ismertetését nyújtja, a minőt egyetlen más nemzet közgazdasági irodalma sem tud felmutatni. Földes megbízatásához híven nem a szocziálisztikus mozgalmaknak külső történetét irta meg, hanem eszmei lényegének filozófiai fejlődését mutatja be. A társadalmi bölcselet legmagasabb szempontjából tart seregszemlét az emberi boldogság gondolkodói felett és keresi az összefüggéseket az egyes nagy történeti korszakok és szocziálisztikus eszmeáramlataik között. A szoczializmus vezérférfiai többnyire a maguk jellemzetes nyelvén tolmácsolják világfelfogásukat és eredeti érveléseikkel harczolnak a maguk igazáért. Élettörténetük is csak mint tompa mellékzönge erősiti gondolataik hatalmas zenéjét. Tulajdonképen nincs nehezebb és merészebb tárgyalási mód, mint Földesé. Tudományos munkában kivánja ismertetni a szoczializmus óriási eszmekincsét és ez az antológia formájában sikerül neki. Mert bár a szerző az irókat nagy részt a müveikből vett jellemzetes idézetekkel mutatja be, a maga megérett Ítélete és megállapodott világnézete mégis megérzik a kisérő megjegyzéseken, a találó jelzőkön. A bevezető és összefoglaló fejezet pedig biztos vezérfonál ama csak a történeti sorrend laza szálával egybekötött iskolák és rendszerek között, a melyek szerint a szerző a szoczializmust tárgyalja. E nagy világtörténeti mozgalom elméleteinek a legszélesebb közönségre számító olvasókönyve fekszik előttünk. «Az egyes nagy igazságok mellett nagy tévedéseken alapuló elméletek aprólékos bírálatával 4Í*