Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Minőségi hiányok rosszhiszemű elhallgatása a kereskedelmi vételnél. 1. r

76 TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. Ingadozik e §. helyes értelmezése, ezért talán nem lesz felesleges a ; 50. §-t közelebbről szemügyre venni, különösen az egyes eseteket, melyekben — és az egyes előfeltételeket, melyek alatt e §. alkalmazást nyerhet. Szem előtt tartandó, hogy e 350. §-nak főrendeltetése a szavatossági kötelezettségnek kivételes kiterjesztése oly esetekre, melyekben a szavatosság különben ki volna zárva. E §. tehát kivételt statuál, és azért nagy figyelemmel kel! lenni arra, hogy ez a §. tulajdonképen mit is tartalmaz, nehogy többet magyaráz­zunk bele, mini a mi tényleg benne fekszik. E §. ugy rendelkezik, hogy «csalás esetében az eladó a 346. és 349. §§. határozataira nem hivatkozhatik.» Ennél többet e §. nem mond, ennélfogva bentfoglaltatik az is, hogy egyébként a törvénynek a vételre vonatkozó többi rendelkezései akkor is alkalmazandók, ha az eladó részéről «csalás» forog fenn. Kétségtelen, hogy, ha a vevő a neki átküldött árut azonnal meg nem vizsgálja és az eladót a hiányokról azonnal nem értesiti, «csalás» esetében nem jár azzal a hátrányos következménynyel, hogy az áru nem­kifogásoltnak lenne tekintendő, a mint ezt a 346. §. előirja. Kétségtelen továbbá az is, hogy a vevőnek minőségi hiányokra alapitható igénye a 349. §-ban megállapított hat hó alatt nem évül el. Mikor, azaz az eladónak mily magatartása esetén forog fenn az az u. n. vcsalás» ? Most már a dolog hiányaira alapitható szavatossági igényre vonat­kozó és a kereskedelmi forgalomra is kiterjedő tanban uralkodó nézet szerint ez a «csalás» akkor forog fenn, illetve az eladó a 346. és 349. §§-ra akkor nem hivatkozhatik, ha az általa ismert hiányokat a vevő előtt rosszhiszemüleg elhallgatta. Ez a rosszhiszemű elhallgatás fennforog akkor is, ha az okozati összefüggés a rosszhiszemű elhallgatás és az áru meg­vizsgálásának elmaradása közt nem is állapitható meg. A rosszhiszemű elhallgatásnak ily szigorú értelmezése mellett azonban másfelül áll az is, hogy a vevőt a 330. §. már nem vedi akkor, ha a szer­ződés megkötésekor a hiányokat ismerte. Ebben az esetben a rosszhiszemű elhallgatásnak semmi jogkövetkezménye nincsen, a 3^0. §-ban megállapí­tott kivétel nem alkalmazható, hanem a rendes szabályokat kell alkalmazni, még pedig annyira, hogy a hiányokat ismerő vevő a 350. §-ra még abban az esetben sem hivatkozhatik, ha az ügylet megkötésekor összes jogait ki­fejezetten fenntartotta.* Ez megfelel a nálunk is elfogadott jogfelfogásnak, a mint ez a T. 1432. §-ából kitűnik, mely szerint szavatosságnak nincs helye, ha a vevő a hiányt a szerződés megkötésekor ismerte, mely szavatosság kizá­* Entscheidungen des Reichsger. 55. köt. 214. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom