Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - A törvényhatóság foganatosító tevékenysége. Felírás és ellenállás

772 KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. megtámadott rendelet végrehajtásának s igy az emiitett törvénytelen ren­deletek még végrehajtás alá is kerültek volna. Csakis a korlátlan ellen­állás joga elegendő szankcziója az országgyűlés adó és ujonczmegajánlási jogának1 és igy e fontos alkotmánybiztositékot nem volt szabad gyöngíteni. A mig a törvénytelen rendeletekkel szemben követendő eljárást az 1907. évi LX. t -cz. a joguralom és modern jogvédelem követelményeinek megfelelően szabályozta, addig a czélszerütlen kormányintézkedések elleni eljárást a főispán kivételes hatalmának eltörlésén kivül nem változtatta meg.2 E téren ma is az egyszer való felirás joga a szabály, az állam veszélyeztetett érdekeire való tekintettel haladéktalanul végrehajtandóknak kijelentett rendeletek ellen pedig csak a végrehajtás után lehet felírni. A főispán kivételes hatalmának eltörlése azonban ebből a szempontból is igen nagy eredmény ; 3 ma már a kormánynak a kötelességét mulasztó törvényhatósággal szemben csak az a joga van, hogy mindazon tisztviselő­vel, kikre a végre nem hajtott rendelet végrehajtásánál szüksége van, köz­vetlenül rendelkezhetik, a főispán pedig a nem engedelmeskedő tisztviselő­ket csak vizsgálat alá vonhatja és felfüggesztheti.4 A főispáni kivételes hatalom eltörlése és a rendes fegyelmi eljárással való helyettesítése a tör­vényhatósági köztisztviselői jog nagyfontosságú követelménye volt.5 A joguralom fenntartása és a törvényhatóság érdekeinek védelméről való gondoskodás mindenesetre két nehezen összeilleszthető feladat. De ha már a törvényhatóságnak jogot adunk a felírásra, gondoskodnunk is kellene, hogy e\ a jog ne legyen puszta s^óbes^éd és a végrehajtás kcs­1 Igy mcndja az 1907 : LX. t.-cz. indokolása is igen helyesen. 2 Ez az elsősorban jogvédelmi természetű törvénynek nem is képezhette fel­adatát. 3 1907 : LX. t.-cz. 23. g-a: «az 1886 : XXI. t.-cz. 65. g-a és az 1872 : XXXVI. I.-CÍ. 71. §-a első bekezdésének az a rendelkezése, hogy a főispán (főpolgármester) a nem engedelmeskedő tisztviselőket és kötegeket elmozdíthatja és véglegesen helyettesitheti, vala­mint az 1886 : XXI. t.-cz. 65. §-ának 2. és j. bekezdése és az 1872 : XXXVI. t.-cz. 71. g-ának 2. bekezdése hatályukat vesztik.» 4 1907 : LX. t.-cz. 18. g-a: «Ha a törvényhatóság, illetőleg ennek első tiszt­viselője valamely rendelet, határozat, intézkedés végrehajtása körül fennálló törvényes kötelességét elmulasztaná vagy megtagadná: az 1886 : XXI. t.-cz. 64. g-ában és az 1872 : XXXVI. t .-cz. 70. §-ában körülirt felhatalmazásnak van helye.i> A főispán fel­függesztési loga ez esetben — eltérőleg az 1880 : XXIII. t.-cz. 2. és 4. g ában foglalt általános szabálytól — arra a közegekre is kiterjed, kik a közigazgatási bizottság tagjai. Hogy a főispán kivételes hatalmának eltörlése nemcsak a rendelet törvénytelenségé­nek esetére, hanem általános érvényüleg töröltetett el, azt határozottan hangoztatja az 1907 : LX. t.-cz. indokolása. ' Hogy azután ez a rendes fegyelmi eljárás mily kevéssé elégíti ki a jogbiz­tonság érdekeit a mai elrendezésben, az nem e helyt tárgyalandó. V. ö. a szerzőtől : Az önkormányzati tisztviselői rendszer és A közigazgatás átalakítása cz. czikkeket a Pesti Hirlap 1911 ápr. jo-iki és május 7-iki számában, Vitás köztisztviselői igények cz. czik­ket a Jogtudományi Közlöny 1911 szept. !'-iki számában, Az önkormányát testületi hatóságai cz. czikket az Ügyvédek Lapja 1911 okt. 7-iki számában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom