Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - A törvényhatóság foganatosító tevékenysége. Felírás és ellenállás

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. 773 leltelője, de valóban képes legyen biztosítani a törvén/halóság méltatásra érdemes érdekeit. A mai he'yzet, a mikor a kormány bármely intézkedését halaszthatatlanul végrehajtandónak jelölheti meg, a törvényhatóság érdekeit czélszerütlen kormányintézkedések ellen legfeljebb akkor biztosítja, ha erre maga a kormány is hajlandó. A nélkül, hogy pozitív javaslattal kívánnánk előállani, felújítjuk az államtanácsnak az 1848. évi III. t.-cz. ben kifejezésre jutott eszméjét. Ha csak az államtanács véleményének kötelező meghallgatásához kötnénk is csak a kormányt a felirat által panaszolt czélszerütlen intézkedés megváltoztatása tekintetében, már sokat nyernénk. A ítutela economica» olasz rendszere is figyelemre méltó.1 VI. 1908. előtt nemcsak a főispán kivételes hatalma ado'.t módot a törvényhatóság foganatosító tevékenységének elnyomására, hanem az a körülmény is, hogy a foganatosításra nem hajlandó törvényhatóság területén a kormány a foganatosítást saját közegei által is elvégezhette. Mert bár általános elv, hogy a törvényhatóság területén minden szabályt és határozatot a törvényhatóság hajt vagy hajtat végre,2 mindazonáltal a szakminisztériumok vidéki szervezeteinek folytonos gyarapodása a közegek egész sorát állítja a kormány szolgálatába s a foganatosításra különöskép hivatott csendőrség is a kormány kezében van ; továbbá a már létező törvényes szervezeten kívül rendkívüli megbízottakat (kormánybiztosokat) is vehet igénybe a kijelölt szabály foganatosítására. Az 1907. évi LX. t.-cz. 2. §-ának c) pontja külön gondoskodik az ily esetek orvoslásáról : «A közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye, ... ha az a kérdés válik vitássá, vájjon a miniszternek (kormánynak), vagy a miniszter (kormány) bármely közegének voit-e a törvény szerint joga ahhoz, hogy... a törvényt vagy a kormánynak a törvényhatósághoz intézett rendeletét a törvényhatóság területén maga hajtsa vagy hajtassa végre.» A törvény szövege tulajdonképen szerencsétlen, mert arra a kormánynak soha sincs joga, hogy a törvényhatóság helyett egy szabályt maga hajtson végre s a foganatosítást még a főispán megszűnt kivételes hatalma esetén is csak a törvényhatóság közegei végezhették. A vitás jogkérdés itt tulajdonkép az, hogy volt-e a kormánynak valamely törvény szerint ahhoz joga, hogy az 1886. évi XXI. t.-cz. 18. §-a daczára ő hajtson végre valamely szabályt a törvényhatóság területén.3 Csakis akkor lesz teljessé a törvényhatóság foganatosító jogköre, ha azt minden fenyegető veszélylyel szemben intézményes védelemben része1 Ez a tutela economica (gazdasági ellenőrzés) a törvényben felsorolt határozatokra terjed ki s abban áll, hogy az emiitett határozatok czélszerüségi szempontból a oiunta provinciáié nevü, tulnyomólag önkormányzati jellegű bizottság elé vihetők. 2 1886 :XXI. t.-cz. 18. §-a és az 1872 : XXXVI. t.-cz. 11. §-a 5 E kérdés a hatásköri összeütközések kérdéséhez igen közel fekszik. V. ö. a szerzőtől: A közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóság hatásköri összeütközései, A hatásköri bíróság hatásköre, A hatásköri bíróság gyakorlatából, A törvényhatósági önkor-