Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - A törvényhatóság foganatosító tevékenysége. Felírás és ellenállás

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. dott rendeletet, határozatot vagy intézkedést megsemmisítheti, sót egyes esetekben maga intézkedhetik.1 Az a fejlődési irány, hogy a törvényhatóság eddigi szuverén hatalma a törvényesség vizsgálatában ma már egyszerű jogorvoslati kérelmezési joggá, «kereshetöséggé» alakult, minden esetre hanyatlás a törvényhatóság jogköre szempontjából ; másrészt azonban ép ez a fejlődési irány van hivatva biztosítani azt, hogy tényleges törvénysértés esetén a törvényhatóság ellenállása tartós és a birói tekintély támogatása következtében eredményes lehessen. Az ellenállás szabályozatlan lehetősége per utján kifejezésre jutó jogi formát nyert, — a birói megítélés eshetőségeitől függővé téve, de a birói megdönthetetlen tekintélylyel támogatva. A mellett a törvényhatóság nem vesztette el azt a jogát sem, hogy a törvénytelen kormányrendeletek ellen a képviselőházhoz is felírhasson s s így az előbbivel szemben lényegesen előnyösebb helyzetbe került. Nemcsak megsemmisíttetheti a közigazgatási biróság által a törvénytelen rendeletet, de a képviselőház utján felelősségre is vonathatja, sőt meg is büntettetheti a hivatalos minőségében törvényt sértő minisztert.2 A közigazgatási panasz lehetősége megszünteti azt a hatalmi túlsúlyt, a melyet a kormány a joguralom rovására a törvényhatósággal szemben igénybe vehetett. A biróság előtt a kormány és a törvényhatóság teljesen egyenrangú két tényező. Önkénytelenül is az angol jognak évszázados eredményei tűnnek élőnkbe, a melyek szerint az államot az egyes bármely közigazgatási tényért felelősségre vonhatja a biróságnál. Dicey ezt arra magyarázza, hogy náluk nincs is közigazgatási jog.3 Pedig a közigazgatási jog lényegét nem a rendes jogvédelemtől eljárt, tehát a\ állam részére kedvezményezett természete, hanem belső lényege adja meg és ebben a belső lényegben a joguralom megóvásának elve nem csekély szerepet játszik. Az angol jog csak nem különböztette meg a közigazgatási jogot a jogvédelem szempontjából, míg a kontinentális jog csak ujabban kezdi ellátni a joguralom biztosításának feltételeivel. Az országgyűlés által meg nem szavazott adókra és az országgyülésileg meg nem ajánlott ujonezokra vonatkozó törvénytelen rendeletek nem esnek az uj rend alá: ezekre a régi jogállapotot — azaz az ismételt felírás, egyszerű félretétel (passzív rezisztenczia) és korlátlan ellenállás lehetőségét és kötelességét — az 1907. évi LX. t.-cz. 20. §.-a kifejezetten fenntartja. E rendeletek törvényessége tekintetében ezentúl is a törvényhatóság a végleges és souverain biró s ítéletét semmi felülvizsgálat tárgyává tenni nem lehet. A régi jogállapot fenntartása e kérdésekben azért volt fontos, mert az új birói panasz-út nem minden esetben akadálya a 1 16. és 5. §. Pusztán jogi szakértő közigazgatási ügyekben az olasz biróság. 1 1848 : III. t.-cz. }2. §-ának a) pontja. 3 Bevezetés az angol alkotmányjogba. 1885. 49*