Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - A törvényhatóság foganatosító tevékenysége. Felírás és ellenállás

766 KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. Már abban bizonyos erő, illetve hatalom van, hogy egy s\err a saját rendeleteit és határozatait maga hajtja végre. Az önkormányzat hatásköre ugyanis sok helyen csakis a határozásra szorul és a foganatosítás már a a központi kormány hatásköre és joga. Az 1891. évi Szapáry-féle közigazgatási javaslat szerint a törvényhatóságok határozatait és szabályrendeleteit a kinevezett közigazgatási tisztviselők hajtják végre.* Nem szükséges részletesen kifejteni, hogy a foganatosító működés czentralizálása mily befolyással van az önkormányzat érvényesülésére és mennyiben teheti a gyakorlatban kérdésessé a szabályalkotási és határozási jog tényleges gyakorlását is. Abban pedig, hogy a törvények és kormányrendeletek önkotmáy\ali uton nyernek végrehajtást, a\ egyéni jogok biztosítása, a nembeli és helyi érdekek megóvása szempontjából rendkívüli fontosság rejlik. A politikai tudomány megállapította már azt a fontosságot, a mely a végrehajtó hatalmat még foganatosító jellegű tevékenységében is a törvényhozó hatalommal egy rangba : a souverainitás részesévé emeli. Ez a souverainitás a központi kormány mintájára megilleti a végrehajtó hatalom partikuláris szerveit: a törvényhatóságokat is a maguk foganatosító tevékenységük körében. A törvényhatóság — mint a törvények végrehajtásának általános jellegű, helyi szerve — a törvényeknek a helyi konkrét viszonyokhoz való alkalmazásánál épen olyan önálló méltatással jár el, mint a minisztérium ; magyarázhatja, pótolhatja és kiegészítheti a törvényt ; eme munkájában ép úgy van csak alávetve a törvényhozó és birói hatalom ellenőrzésének, mint a kormány. Természetesen ugyancsak szuverén méltatás illeti meg a törvényhatóságot a kormány rendeleteinek és határozatainak foganatosításánál is. A mig a törvény végrehajtásánál az az általános elv, hogy az feltétlenül és minden körülmények között alkalmazandó,** addig a kormány rendeleteinek és határozatainak foganatosításánál czélszerüségi és alkotmányos szempontok két élesen megkülönböztetendő esetben kivételes jellegű megállapításokat vontak maguk után ; az egyik a törvényellenes, a másik a c\éls\erütlen miniszteri intézkedés végrehajtása esetén nyer alkalmazást. Az első kivétel annak az általános jellegű szabálynak következménye, hogy az alsóbb rendű jog a felsőbb rendűvel ellentétes nem lehet; miniszteri rendelet törvénybe nem ütközhetik. Az a körülmény, hogy a foganatosító közeget törvénytelen intézkedések végrehajtása alól felmentjük, nem valamely rendkívüli, kivételes hatalom, de természetes kötelesség. Ha ugyanis a törvényhatóság a törvénytelen rendeletet kénytelen lenne végrehajtani, a törvényt sértené meg és a törvény és rendelet konfliktusa esetén csak természetes, ha a törvénytelen rendelet félretételével a törvény végrehaj* ** Legfeljebb utólag menthető fel a kormány a törvényt fellüggesztő rendeletért való felelősség alól.