Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - A törvényhatóság foganatosító tevékenysége. Felírás és ellenállás

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. 767 tása a kötelesség. Ujabb törvényeink következetesen hangoztatják, hogy csak a törvényes rendelet bir jogforrás természetével. A törvényhatóság hatásköre e kérdésben egyáltalában nem kivételes jellegű hatalom, hanem csak annyi, a mennyi minden alkalmazó hatóságot megillet, hogy t. i. a végrehajtása alá tartozó rendeletek törvényességét önmaga állapítja meg s a törvénytelennek talált rendeletet konkrét esetre nem alkalmasa. Ellenben nem terjed ki e hatáskör a törvénytelenségnek tekintély mellett való megállapítására és a törvénytelen rendelkezés hatályon kivül helyezé­sére. Ez legfeljebb független bíróságra lenne bizható. A másik kérdés, hogy felmenthető-e a törvényhatóság a czélszerütlen miniszteri rendeletek végrehajtása alól ? Czélszerütlen a miniszteri intézke­dés, ai ha rendkívüli körülményeknél fogva végre nem hajtható, vagy b) végrehajtásából helyrehozhatatlan kár származna. Ez esetben az a sza­bály, hogy miniszteri rendelet czélszerütlen volta daczára is végrehaj­tandó, ha csak a miniszter a törvényhatóság kérelmére meg nem változ­tatja ; ez esetben tehát a törvényhatóságnak jogában áll a czélszerütlen miniszteri rendelet megváltoztatását kérni — kifejtve a helyi sajátságos viszo­nyokat és a rendelet végrehajtásának lehetetlen vagy káros voltát, — azonban önmagát a rendelet alkalmazása alól föl nem mentheti. A törvény­hatóság joga, hogy a czélszerütlen kormányintézkedések ellen halasztó hatálylyal — tehát a végrehajtás előtt — felszólalhasson, a legkülönbözőbb módon lehet szabályozva. Semmi esetre sem terjedhet e felszólalási jog annyira,, hogy az állam fennmaradásának és a jog egységének érdekeit veszélyeztesse, vagy a felszólalás daczára is fenntartott felsőbb intézkedés megvalósulását lehetetlenné tegye. A rendelet czélszerütlen volta a végre nem hajtásén való felelősség alól semmi esetben nem mentesd; a felszólalási jog csupán eszköz arra, hogy a kormány a\ intézkedés megtételekor még nem látott viszonylatokra is tekintettel lehessen. II. Magyarországon a törvényhatóság ellenállási és felírási joga már félezredes történeti fejlődés eredménye. E jogok kifejlődésére az a körül­mény vezetett, hogy a megye volt a végrehajtó hatalom helyi gyakorlásá­nak rendes és kizárólagos szerve ; mint az 1827. évi országos választmány teljes jogi preczizitással mondja: congregationes comitatuum legalia potesta­tis execühvae organa, una vero legum custodes sunt. A megyék törvényt végrehajtó hatalmuknál fogva feladatuknak tekintették a központi kormány­zatot a törvényesség szempontjából ellenőrizni és a törvénytelen rendeletek végrehajtását megakadályozni. A végrehajtó hatalom birtokosa nálunk ugyanis ép ugy a király és a nemzet : a szent korona egész teste volt, mint a törvényhozó hatalomé ; a nemzet pedig a végrehajtó hatalmat a megyei gyűléseken szervezkedve gyakorolta. Az 1545: XXXIII. t -cz. először mondta ki teljes szabatossággal, hogy a királynak vagy helytartójának törvényellenes leveleit se a kapitányok, se az ispánok, se pedig az alispánok ne tartsák meg. A királyi válasz az or-

Next

/
Oldalképek
Tartalom