Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - Adalékok a részvényjogunk reformjának kérdéséhez. 2. r

ADALÉKOK RÉSZVÉNYJOGUNK REFORMJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ. 74O b) Fontosabbnak vélem és bizonyos határok között czél­szerünek, sőt szükségesnek tartom a versenytilalom szabályozá­sát. E tekintetben több külföldi törvény rendelkezik. Kiemelem közülök a német keresk. törvény 236. §-ának és az 1867. évi július 24-iki franczia törvény (loi sur les sociétés) 40. §-ának rendelkezéseit. Mindegyiknek megvannak a maga hézagai és hiányai; de vannak előnyös oldalaik is. A magam részéről csak azt tartom lényegesnek s ebben ismét egyetértek Engel Aurél­lal, hogy az igazgatóság (igazgatótanács) tagjainak tiltassék meg a hasontárgyu vállalatokban való részvétel, a mit közelebbről akként határoznék meg, hogy ne legyen szabad nekik a társaság üzletkörébe eső ügyleteket a maguk vagy más részére kötni és hasonló üzletkörü társaságban személyesen felelős tagként részt venni, továbbá ne legyen szabad nekik mint közvetlenül vagy közvetve érdekelteknek résztvenni olyan ügyletekben, melyeket a társaság köt saját üzletkörében; vagyis ne szerepelhessenek ők ily ügyleteknél sem közvetlenül, sem közvetve, mint a tár­sasággal szerződő felek. A közgyűlés azonban adhasson a tila­lom alól felmentést. A tilalom megszegésének kártérités vagy e helyett a társaság választásához képest az legyen a követ­kezménye, hogy a társaság az ügyletet a maga részére kötött­nek tekinthesse és a tilalmat megszegő igazgatósági tagtól köve­telhesse annak a haszonnak a kiadását, a mit ez az ügyletből húzott, vagy követelhesse az erre vonatkozó igény érvényesí­tésének átengedését. Rövid elévülési időhöz kötném a társaság ebbeli igényének érvényesithetését. Megokolásul elég annyi, hogy az igazgatóság (igazgató­tanács) tagjaitól meg kell vonni a lehetőségét olyan üzérkedé­seknek, melyeknél személyes érdekeik a vezetésükre bizott tár­saság érdekeivel összeütközésbe kerülhetnek. A tilalom alól való felmentés megengedése a kereskedelmi jognak abból az általános elvéből folyik, hogy a főnök beleegyezésével az alkal­mazott a saját nevében is köthet bármely ügyletet. A rövid elévülési idő megszabása nem szorul bővebb indokolásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom