Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - Adalékok a részvényjogunk reformjának kérdéséhez. 2. r

BUBLA FEREXCZ A közgyűlésnek a felmentés megadását tárgyazó határozata azonban csak a szavazatok minősített többségével legyen érvényesnek tekintendő, a minek részletesebb meghatározása a hozandó törvény keretébe tartoznék. Ilyen rendelkezést a kisebbség jogainak hathatósabb védelme szempontjából tartanék szükségesnek, nehogy esetről-esetre összetoborzott bármely többség jelentékeny kisebbséggel szemben is érvényesíthesse ebben a fontos dologban akaratát. 11. És itt áttérek a részvényesek ellenőrzési jogának és különösen a kisebbségnek megadható jogoknak a kérdésére. Helyesen jegyzi meg idevonatkozóan Klein idézett munkájának 44-ik lapján, hogy a kisebbség jogainak túlzott kiterjesztése nem kívánatos, mert nem mondható az, hogy rendszerint éppen azok az érdekek jogosak és méltók a törvényhozás védelmére, melyeket a részvényeseknek valamely kisebb csoportja igyekszik előtérbe tolni. A kisebbséget, a dolog természetéből folyóan, jog szerint alig illetheti meg más, mint kritika és ellenőrzés gyakorlása a többséggel szemben; de abban, hogy ezt a jogosultságot megadjuk a kisebbségnek, nem kell fukarkodnunk, mert a kritika és az ellenőrzés az üzleti élet egészséges fejlődésére üdvös befolyást gyakorol és eredményre rendszerint úgyis csak akkor fog vezetni, ha tényleg vannak visszaélések és szabálytalanságok. De másrészt igen helyes Nitsche Győzőnek a jogászgyülés elé terjesztett véleményében foglalt az a megjegyzése is, hogy a bírói gyakorlat tapasztalatai nem mutatnak arra, hogy a részvényesek kisebbségét a többség elleni hadakozásra rendszerint nemes motívumok indítják, sőt legtöbbször sértett hiúság, bosszú vagy anyagi haszon hajszolása adja a kisebbség vagy egyes részvényesek kezébe a fegyvert. Ezt gyakran, sőt az esetek túlnyomó részében észleljük azoknál a pereknél, melyeket egyes részvényesek közgyűlési határozatok megsemmisítése iránt tesznek folyamatba és a melyek gyakran végződnek egyez-