Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - Apponyi a birodalmi egységről

DL TIHANYI LAJOS githetné. Mert semmi értéke sem lehet az olyan érvelésnek, mely abból akarja Magyarország állami souverainitásának megszűnését kiolvasni, hogy az 1848-diki törvényhozás, Deák feliratai s az 1867 : XII. t.-czikk a «birodalom» szót is használják. Hiszen nem lehet kétséges, hogy a magyar törvényhozás ezt soh'sem a «Gesammtmonarchie,» hanem egyszerűen a «Besitzkomplex» értelmében használta; s a magyar alkotmányjog szabályainak igazi értelmét a magyar alkotmányos élet tükrözteti irányadólag vissza, de nem egy politikai czélokat szolgáló idegen törekvés. — S a kö^ös ügyek intézményéből sem lehet a magyar önálló államiság tényével ellenkező következtetést vonni. A magyar törvényhozás factorai előtt az a kérdés, hogy mik legyenek az együttes védelmi kötelezettség intézményei, 1867-ben tisztán csak mint politikai kérdés állott. Az 1867: XII. t.-czikk megalkotásánál nem az összbirodalmi eszme s az önálló magyar államiság jogi álláspontja állott egymásssl szemben ; itt már csak a magyar önálló államiság s az együttes védelem kötelességének összeegyeztetése várt megoldásra. Arról lehet beszélni, hogy az 1807 :X1I. t.-cz. czélszerüen oldotta-e meg a feladatát; de arról, hogy ez az összbirodalom jogi álláspontjára helyezkedett volna, nem. A magyar országgyűlés vaskövetkezetességü nyilatkozatai ennek még a föltehetését is kizárják ránézve s az összbirodalmi gondolatot, melyet még 1861-ben is csak octroy utján remélt megvalósithatni, 1867-ben az uralkodó is feladta. S eltekintve ezektől, ilyesmire még csak visszafelé se lehet következtetni, a közös szervek létesítéséből, mint azt a magyar államiság ellenesei akarják tenni. Hiszen azok csakis mint két egymástól független állam orgánumai lehetnek kö~ös orgánumok s e mellett ahhoz, hogy ezek e helyett valami magasabb alanyiság végtagjaiul legyenek tekinthetők, hiányzik ennek a harmadik alanyiságnak — a teste. Ez a magasabb alanyiság nincs meg a magyar törvénykönyvben, nincs meg a valóságban és az osztrák irók is csak «megkonstruálni* akarják azt, még pedig abból, hogy némely terminológiai és