Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 10. szám - Apponyi a birodalmi egységről

APPONYI A BIRODALMI EGYSÉGRŐL. gyakorlati pongyolaságok lehetővé tesznek — legalább szá­mukra! — ezzel a ténynyel ellenkező magyarázatot is. Hát ha az ilyen magyarázat alkotmányunk határozott és kétséget nem tűrő alapelveivel s a tények belső természetének megmásitha­tatlanságával szemben is lehetséges volna, még akkor is hiába való lehet annak megkisérlése, hogy az összbirodalom poli­tikai eszméje jogi színezetet is kapjon, mert hiszen — s itt szórói-szóra idézem Apponyit, mert e mondat tacitusi tömörség­gel világítja meg az osztrák érvelés jellemét és értékét: «Zwei­deutigkeit ist keine Quelle neuen Rechtes.» íme az osztrák érvek még akkor sem gyöngíthetnék meg annak a tételnek igazságát, mely szerint Magyarország az Ausz­triával való kapcsolatban is teljesen megóvta souverainitását, ha ez érveknek volna is ténybeli alapjuk. S ezt megállapitván, azzal a problémával, hogy Ausztria és Magyarország viszonya az államkapcsolatok mely kategóriájába tartozik s hogy az 1867: XII. t.-czikk szerződési jellegü-e vagy sem, Apponyi a nagy­osztrák támadásokra válaszul irt e czikkében már nem kiván foglalkozni. Hisz e kérdések mikénti eldöntése állami souverai­nitásunk ténye szempontjából teljesen irreleváns. Csupán annyit konstatál, hogy e két állam kapcsolata nem valami merőben eset­leges, laza, pusztán tényleges viszony, — hanem alaptörvényeken nyugvó, az uralkodó személyének azonossága s a nemzet király­hűsége által biztositott és mindenesetre jogi kapcsolat. Nem kell tehát a magyar alkotmánytól félteni az elválaszthatatlan birtokláson s az ebből folyó együttes védelmi kötelezettségen alapuló nagyhatalmi erőt. Sőt ezt épen csak a magyar állami­ság minden oldalról való őszinte és fenntartás nélküli elisme­rése teheti szilárddá ... Ebben a politikai igazságban csendül ki Apponyi tanul­mánya. Politikai tételben — s ez ennél a témánál nem is lehet máskép. Mert hiszen a Gesammtmonarchie eszméje Ausztria és Magyarország viszonyában csakis politikai eszme lehet. És hiába próbálnak ez eszmének a nagy-osztrákok Lustkandl óta

Next

/
Oldalképek
Tartalom