Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 9. szám - Külföldi jogélet

"22 KÜLFÖLDI JOGÉLET. mondva a visszaható erő és igy kérdésessé válhatik, hogy kit iliet az 1910 előtt eladott műtárgyaknál a sokszorosítás joga. az alkotót vagy a tényleges birtokost-e ; Azelőtt az volt a felfogás, hogy a műtárgy tulajdonának megszerzésével nemcsak annak fizikai állaga szereztetik meg, hanem mintegy eszmei tartalma is, az abból folyó összes jogokkal. A törvény nem tévén különbséget, az állam mint megszerző sem jut a sokszorosítási jog birtokába. Ezt ellensúlyozza az a körülmény, hogy Francziaországban már kb. 30—40 esztendő óta az állam a műtárgyak megszerzésével együtt kifejezetten kiköti a maga részére a sokszorosítás jogát. Vitássá válhatik a törvény szerint a saját képmás sokszorosítására való jog is, pl. megrendelt arczkép vagy szobornál. Kivételt kellett volna statuálni a saját képmásnak nem továbbadás czéljából készült másolatára nézve. A szenátus megszavazott egy javaslatot a törvénytelen gyermek atyasági keresetéről. Ez azért nevezetes, mert a Code Napóleon 340. szakasza egy évszázadnál tovább fenn tudta tartani azt az elvet, hogy «La recherche de la paternité est interdite». Ezzel szemben a javaslat részletesen meghatározza az eseteket, a melyekben helye van ily keresetnek. Ot eset van: 1. Szöktetés vagy erőszak esete, ha az a fogantatás idejében történt. 2. Az elcsábítás, ha az ravasz fondorlattal, a tekintély felhasználásával, eljegyzés v. házasság ígéretével történt és erre írásbeli bizonyíték van. 5. Ha levél van az atyától, a melyben az atyaság elismerése foglaltatik. 4. Ha a szülők a fogantatás idejében nyilvános concubinátusban éltek Ha az atya e minőségben eltartja a gyermeket, vagy annak tartásához hozzájárul. Ezekben az esetekben sincs helye a keresetnek, ha az anya nyilvánvalóan erkölcstelen életet él, ha a fogantatás idejében többekkel krzösült nemileg, ha akár távollét, akár más körülmény folytán fizikailag lehetetlen, hogy alperes a gyermek atyja legyen. A keresetet csakis a gyermek indíthatja meg, még az anya is csak a gyermek nevében. Elévülési idő két év a születéstől, illetve ha az atya eltartja a gyermeket, attól az időtől kezdve, a melytől kezdve e kötelességét nem teljesiti. Szigorú tilalmat állit fel a javaslat a tárgyalások sajtó utján való közlése ellen, valamint büntető sanctiókat az esetre, ha felperes rosszhiszeműen perel. A német bűnvádi perrendi javaslat. A javaslat már 1908-ban a Reichstag elé került, azóta az igazságügyi bizottság is letárgyalta, ugy a szaksajtóban, mint enquéteken, jogászgyüléseken részletesen meg lett vitatva. Minthogy az a terv merült fel, hogy a perrend reformja az anyagi büntetőjog codifikálásáig halasztassék el, élénk actio indult meg a német jogászság körében, a melynek czélja, hogy a Reichstag még felavatása előtt szavazza meg a javaslatot. Az alaki büntetőjog szabályozása nagyjában független az anyagi büntetőjogétól és noha a német javaslat nem is elégíti ki mindenben a szakkörök igényeit, belátják, hogy jobb megelé-