Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 9. szám - Külföldi jogélet

7'8 KÜLFÖLDI JOGÉLET. elválasztja, igen rövid. A tizenkéttáblás törvény külön beszel arról a halottról, a kinek a szájába aranyat tettek. Hammurabbi törvényei külön tárgyalják a háztulajdonos fiának megöletését az építőmester által egy házépítés helytelen keresztülvitele miatt. Ugyanezt látjuk Szent László és Szent István törvényeiben. Külön büntetés arra az esetre, ha valaki megöl egy állatot, a mely félszemére vak. A casuistikus törvényhozás klasszikus mintája a Digesták, a maguk több ezernyi jogszabályával. Ebben a szellemben készült a Codex Theresianus és különösen a Preussisches Landrecht. Ezek a codexek formai teljességre törekszenek, rendesen szük határok közé szorítják az interpretatiót és azt a törvényhozónak tartják fenn. Ezzel szemben az Optk. — hasonlóan a Code Napóleonnal —• általánosabb szabályokat ad, a melyek hatványozottabb inductio eredményei és így az azokból vonható deductio az életnek nagyobb körére terjed ki. Az ilyen általánosító törvényhozásnak természetszerűleg megvan az a veszélye, hogy az egyes jogszabályok messze elvonatkozván az élettől, annak konkrétebb eseteit tulkeményen érik. Summum ius summa iniuria. Ennek az ellentétnek kiegyenlítését bízza az Optk. a biróra, a kit azáltal mintegy a jog keménységét mérséklő méltányosság orgánumává állit fel. Erre czéloz a már emiitett 7. §., a mely a természetes jogelvek alkalmazását a biróra bizza. A kártérítés tanában a «Schadloshaltung» vagy a aVolle Genugtuung* kötelme a gondatlanság kisebb-nagyobb mértékétől függ, a melynek megállapítása a biró iudiciumára van bizva, szemben a római jog vagy a preussisches Landrecht objektiv megállapításaitól. Az 1505. §. szerint az egyik egyetemleges adóstárs felelőssége a másiknak tényeiért «a szerződés minémüsége szerint ítélendő meg», a mi a bírói mérlegelésnek igen szabad teret nyit. Különösen erős a biró ingerentiája az 1356. §. szerint, a mely szerint a poéma conventionalist mérsékelheti. Több helyen említi az Optk., hogy egy igény fennállása attól függ, vájjon méltányos, igazságos, fontos alapja van-e, a mi megannyi tér a birói önálló judicium érvényesülésére. A mint a tényállások differentiálása a bírónak van fenntartva, akként a jogkövetkezmények megállapításában is sokszor szabad keze van, így a tartozási, kártérítési igények mérvénél, sőt a házassági jogban is a kényszer akadályának megítélésénél, az ismételt sértések függővé tétele a házasfelek viszonyaitól stb. Ugyanez a szabadsága megvan a bírónak a tényállások interpretatiója körül is. Szóval a biró, a mint őt az Optk. contemplálja, nem itéletgyártó gép, hanem igazi «arbiter», a ki belátásával az esetet individuálizálhatja, a jog keménységét enyhítheti és saját iudiciumának az objektiv jog tágan vont határain belül érvényt szerezhet. Unger József, a Reichsgericht elnöke, «Priesterehen und Mönchsehem czim alatt a katolikus papok és szerzetesek házasságának érvényességét vitatja a polgári jog szempontjából, szemben az osztrák teóriában és praxisban uralkodóvá vált nézettől, a mely attól az érvényességet megtagadja.