Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Schwarz Gusztáv tanítása a jogi személyről a német jogi irodalomban

SCHWARZ GUSZTÁV TANÍTÁSA A JOGI SZEMÉLYRŐL. CQ nya* lényegileg egyezik magyar könyvének** tartalmával. Most a vérbeli tudós lelkesedésével tér vissza témájához, hogy elméletét Hölder, Binder és Stammler időközben megjelent hasonló tárgyú tanulmányain kritikailag igazolja, s egyben bírálóinak ellenvetéseire is megfeleljen. Avégből, hogy e különböző gondolatsorokat egymással összemérhessük, közös érintkező pontjaikat kell felkeresnünk. Valamennyi ujabb kutatás a jogi személyiség kérdésében a Brin% czélvagyon-elméletéhez kapcsolódik. Brinz kétféle vagyon közt különböztet: az ember vagyona és bizonyos önállósított czélok vagyona közt. (Bekker azzal egészíti ki ezt a tant, hogy az ember vagyonán belül is az u. n. al- vagy fiókvagyonokat különleges czélvagyonoknak tekinti.) Ámde Brinz is követi a régi pandekta-doctrinát, mely szerint alanyi jog = cselekvési szabadság; viszont helyesen ismeri fel, hogy a czélvagyont öszszetartó czél maga nem cselekedhetik, hanem képviselőszervei cselekednek helyette. Ebből a dilemmából aztán ugy menekül, hogy a czélvagyonhoz tartozó jogok alanyául nem magát a czélt, hanem a czélvagyon képviselőszerveit tekinti. Az alapítvány joga szerinte valójában az alapítványi gondnok joga; de az ilyen jog a gondnok magánvagyonához tartozó jogoktól abban különbözik, hogy amazt a gondnok csak fiduciaképen, hivatalos hatalmánál fogva bírja. Az ilyen hivatali jog (Amtsrecht) tartalma szerint is egészen más, mint az embert illető magánjog. Brinz tehát ama nagy érdeme mellett, hogy a czélvagyon fogalmát megalkotta, nemcsak a jogalany fogalmának kettősségét tartotta fenn (embervagyon, czélvagyon), hanem az alanyi jog eladdig egységes kategóriáját is kétfelé tördelte (magánjog, hivatali jog). Hölder már most, a ki Brinznek tanítványa és egész tudományos egyéniségében Brinznek szellemi örököse, «Natürliche * Rechtssubjekt und Rechtszweck, eine Revision der Lehre von den Personen, Archív f. bürg. Recht. XXXII. k. ** Jogállam IQOV évfolyam i., 81., 177. és ?99- l-> l90?- évfolyam J7. 1.; külön kiadásban «A jogi személy magyarázata* czimmel. Budapest, 1907. Ismertette Meszlény, Jogállam 1907. évi. 229. 1.