Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1911 / 1. szám - Schwarz Gusztáv tanítása a jogi személyről a német jogi irodalomban
6o Dí SZLADITS KÁROLY und juristische Personen» czimü könyvében Brinz kettős gondolatmenetének ezt az utóbbi ágazatát szövi tovább. Hölder nem azt keresi, hogy az egyes ember vagyonában mi felel meg annak az összetartó kapocsnak, a melyet a czélvagyonban a czél képvisel; hanem ellenkezőleg azt vizsgálja, nem fordul-e elő az egyes ember jogai körében is az a jelenség, hogy valaki a jogot másnak az érdekében gyakorolja? S erre mihamarább rátalál: mert a cselekvőképtelen ember törvényes képviselője csakugyan épen olyan viszonyban áll a képviseltje jogaihoz, miként a czélvagyon képviselője a czélvagyonba tartozó jogokhoz. Ebből aztán logikailag következik az is, hogy ha a czélvagyon jogai valójában a czélképviselő hivatali jogai, akkor a törvényes képviseletnek alávetett ember jogai is voltaképen a törvényes képviselő hivatali jogai. A képviseltnek vagyonjoga nincsen; mindaz, a mit az ő jogának szoktunk nevezni, a törvényes képviselőjéé; a képviseltnek csak az a — közigazgatási szabályokkal biztosított — kilátása, várománya van a képviselőjével szemben, hogy ez a hitére bizott javakat képviseltje javára, életérdekeinek előmozdítására használja, hivatali jogait képviseltje érdekében gyakorolja. Ugyanígy van ez az ilyen (cselekvőképtelen vagy jogi) személyek kötelezettségeivel is. Hölder szerint csak fictio, ha a cselekvőképtelen személyről azt mondjuk, hogy valamire köteles. Csak az akarattal bíró embert terhelheti kötelezettség. Valójában a cselekvőképtelen vagy jogi személy helyett ennek képviselője van kötelezve arra, hogy képviseltje javaiból teljesitsen vagyonérdekü szolgáltatást. A cselekvőképtelen személy «kötelezettsége*) abban merül ki, hogy alá van vetve a törvényes képviselője akaratának. Hölder szerint tehát mindazokban az esetekben, a melyekben valaki a jogot másnak az érdekében köteles gyakorolni, nem a képviselt, hanem maga a képviselő a jog alanya. így van ez az alapítvány esetén kívül az altruisztikus, nem a tagok saját czéljaira szolgáló egyesület esetében is: ilyenkor az egye-