Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1911 / 1. szám - Biztonsági rendszabályok. 1. r
22 DF BALOGH JENŐ véhe\ képest alkalmazott megtorlás; s a tettes vagy részes alanyi bűnösségéhez mérten megállapitott fizikai rossz. Eltekintve a rendkívül ritkán alkalmazott életfogytig tartó szabadságvesztésbüntetéstől, határozott tartamú és tartamát a bíróság két körülmény alapulvételével fogja megszabni. Tekintettel lesz arra, hogy a közfelfogás, illetőleg ennek a Btk.-ben kifejezésre jutott értékítélete minő súlyt tulajdonit a külömböző jogsértéseknek, másrészt, hogy mekkora volt a tettes alanyi bűnösségének foka. A bíróság sohasem lehet arra tekintettel, hogy a büntetésnek mennyi idő alatt lesz átalakító vagy munkára nevelő hatása, hanem csak azt mondja ki: ilyen büntetést állapitok meg, mert ezt a büntetési mértéket tartom megérdemeltnek, igazságosnak, az eset körülményeihez és a bűnösség fokához képest. A gyakorlat szakférfiai tudják és dr. Baumgarten Izidor koronaügyészhelyettes ur «a büntetés kiméréséről") tartott nagybecsű előadássorozatában tüzetesen kifejtette, hogy ez a mérlegelés az esetek jelentékeny számában nem is fog bekövetkezni, hanem a bíróság azért szab ki valamely határozott tartamú büntetést, mert megszokta az ilyen büntetési tételek alkalmazását. Az utóbbi években világszerte még azt a tapasztalatot is szerezték, hogy háttérbe szorítva minden más szempontot, a büntetések folytonosan enyhébbekké válnak; a súlyosabb nemű, illetőleg hosszabb tartamú büntetések alkalmazása pedig mind ritkább lesz. * Ennek több oka van. Lehet, hogy az elsőfokú bíróságok egy része azért szab Igy az utolsó öt év alatt a pénzbüntetések aránya nőtt: a járásbirósági ügyekben ^•4%-ról 59.2°/o-ra, a törvényszéki ügyekben 7.9%-ról 9°/o-ra. A törvényszéki ügyekben a börtönbüntetések aránya 25.9%-ról 21.6%-ra, a fegyházé 5.2°/o-ról 4.5%-ra csökkent; a fogházé 57.4-ről 6 i-re emelkedett j ellenben a járásbíróságnál (a pénzbüntetés nagyobb mérvű alkalmazása mellett) a fogház aránya }6.9-rőI jj-6-ra szállt alá. (L. A magyar szent korona országainak bűnügyi statisztikája az 1904—1908. évekről (1910.). Bevezető jelentés 44-* 1. első hasáb. Még sokkal inkább szembeszökő ez a jelenség, ha a korábbi időszakok adatait hasonlítjuk össze. (L. u. o. 44.* I., a második hasábon.) Csak két büntetési nem ada-