Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 1. szám - Jogerő a közigazgatási intézkedések területén

JOGERŐ A KÖZIGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK TERÜLETÉN. 1 I perjog teremtette «res iudicata» intézményének alkalmazásával a közigazgatási ügyek területén nem szabad szem elől téveszteni, hogy a magánjogi viszonyokra teremtett intézmény föltétlenül helyén van oly közigazgatási ügyben, melyben a közigazgatási hatóság tényleg magánjogi igényt birál el, és helyén van általában akkor is, ha megállapított subjectiv jogokat boritanának fel a «res iudicata» el nem ismerésével. A mit azonban lehetőleg el kell kerülni, ez az, hogy categorice és föltétlenül érvényesítsük a «res iudicata»-t az ügy természetének közelebbi megvizsgálása nélkül. Egyenlőkkel lehet egyenlően bánni, de egyenlőtleneket nem szabad egyenlősíteni. Már pedig az úgynevezett contentiosus ügyek területe is egyenlőtlen ügyek csoportja. Különösen az minden tételes jogban, mely nem doctrinár «elskatulyázással» dolgozik. Esettel akarok közelebb lépni a föltettem kérdés gyakorlati oldalához. Egy tisztviselő folyamodik a miniszterhez nyugdijért. A miniszter határoz. A határozat ellen a fél nem él birói panaszszal. Később újra folyamodik a miniszterhez és előadja, hogy előbbi kérvényében és bizonyítékaiban foglalt tényállás szerint a hozott miniszteri határozatban megállapítottnál nagyobb nyugdíj jár. A miniszter erre a kérvényre kimondja, hogy kérelme már előbb jogerejüké vált határozattal elintéztetett és igy ujabb előterjesztését elutasítja. Ez ellen az uj határozat ellen a tisztviselő szabályszerű határidőben panaszszal él a közigazgatási bírósághoz, a miniszter pedig nyilatkozatában kéri a bíróságot, hogy a «jogerejüség» — tehát «exceptio rei iudicatas» — czimén utasitsa el a panaszlót. Ki kell emelnem, hogy teljesen hasonló természetű kérdésben más fél esetében nem hivatkozott a miniszter a «res iudicata»-ra, hanem uj határozattal a nagyobb nyugdijat megállapitotta. Egyszer tehát teljesen azonos természetű ügyben érvényesül a «res iudicata», másszor pedig nem. Lehet-e itt a miniszternek érvényesiteni a «res iudicata»