Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 2. szám - Minőségi hiányok rosszhiszemű elhallgatása a kereskedelmi vételnél. 2. r

TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. '57 kor a rosszhiszemű elhallgatás fogalmát azzal az indokolással, hogy az eladó kiindulhat abból a nem kifogásolható felfogásból, hogy az áru a hiányai daczára nem lesz kifogásolva a hiányok lényegtelensége miatt, vagy mivel az a hiányok daczára önálló értékkel bir stb. A hiányokról való tudás és a vevővel való nem közlése egymagában rendesen nem állapítja meg a rosszhiszemű elhallgatás fogalmát. A forgalomban megkívánt bizalom és jóhiszeműség (Treu und Glauben) nem hozza magával, hogy az eladó az árunak összes tulajdonságait kérdés nélkül mind felsorolja. Erre a kérdésre nézve Cosack * ugy nyilatkozik, hogy az eladó korántsem köteles az árunak ismert hiányait a vevővel közölni, ily hiányok elhallgatása egymagában a rosszhiszemű elhallgatás következményeit nem vonja maga után, és azután igy folytatja: «vielmehr ist dazu (t. i. a rosszhiszemű elhallgatás megállapításához) weiter erforderlich, dass das Verhalten des Verkáufers nach Umstánden des Einzelfalles wider Treu und Glauben geht, dass alsó der Verkáufer dem Káufer die Prüfung der Sache erschwert.» Hasonló értelemben nyilatkozik Makower «Der Umstand alléin, dass der Verkáufer die Mángel kanníe oder kennen musste, genügt nicht zur Begründung der Behaupíung, dass derselbe betrügerisch gehandelt habe.» Annak magyarázatául, hogy Makower a «betrügerisch» szót használja, szolgáljon az, hogy kommentárja még a régi német 350. §-ra vonatkozik, melyben — a mint fent láttuk — «Betrug» szó fordul elő; de hogy ennek a szónak nem tulajdonított semmi különös értelmet, kitűnik az id. m. 401. lapján mondottakból, melyek szerint e szónak nincs más értelme, mint a rendes dolus civilísnek. A rosszhiszemű elhallgatás fogalmának helyes megállapithatása czéljából azonban másfelöl nem szabad figyelmen kivül hagyni — a mint azt Staub is kiemeli —, hogy nincs kizárva, hogy bizonyos concret esetekben lehet a forgalomban kialakult és általánosan elfogadott oly felfogás, mely szerint az eladónak — még ha kérdést nem is intéznek hozzá — nem szabad hallgatni. Ilyenkor a hallgatás egyenlő a rosszhiszemű elhallgatással. Ezek azonban csak kivételek, melyek épen a főszabály helyességét megerősítik. A concret eset körülményeinek elbírálásánál fontos lehet az, hogy a hiányok könnyen felismerhetők-e vagy sem r Ha a hiányok ugyanis egyáltalában nem, illetve csak beható szakértői megvizsgálás utján ismerhetők fel, ily hiányok elhallgatása már könnyebben állapithatja meg a rosszhiszemű elhallgatást a nélkül, hogy az eladó valami más eljárásának kellene hozzájárulnia, mert az árut nyilván abban a reményben küldi el, hogy a vevő a hiányokat nem fogja felfedezni. Ha pedig a hiányok olyanok, melyek mindenki által könnyen észrevehetők, akkor a rosszhiszemű ek * Lehrbuch des deutschen bürgerl. Rechtes. IV. kiad. I. köt. 440 l. ** Das allgemeine deutsche Handelsgesetzbuch 402. I.