Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 2. szám - Minőségi hiányok rosszhiszemű elhallgatása a kereskedelmi vételnél. 2. r

TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. hallgatás többnyire teljesen csak akkor lesz megállapítható, ha ehhez az eladónak még valami más cselekménye hozzájárult, mely által eléri azt, hogy a vevő az azonnali megvizsgálást elmulaszsza, pl. az áruról kifejezetten bizonyos tulajdonságokat állit, vagy az árut félrevezető csomagolásban helyezi el, vagy félrevezető felirattal látja el stb. Látjuk tehát a már eddig is felhozottakból, hogy a «csalás», illetve a minőségi hiányok rosszhiszemű elhallgatása fogalmának megállapításánál, vagyis a 350. §-nak alkalmazásánál nagyon óvatosan és az eset összes körülményeinek beható megfontolásával kell eljárni. A megfejtendő kérdésünk szempontjából fontos továbbá annak eldöntése, hogy mily haiása van — rosszhiszemű elhallgatás esetén — a pactum de non prcestanda evictione-nak} Kétségtelen, hogy a felek az őket megillető szerződési szabadságuknál, valamint a szavatossági jogszabályok dispositiv jellegénél fogva megállapodhatnak abban, hogy a vevő akár egészben, akár részben lemond szavatossági igényéről már előzetesen. Ily megállapodás, az általánosan elfogadott nézet szerint, semmis, ha a vevőt rosszhiszemű elhallgatás terheli. Itt tehát a vevő, úgyszólván akarata ellenére jogvédelemben részesül, de csakis a pacium semmiségének terjedelméhez képest, azaz, ha oly hiányok is vannak, melyekre a rosszhiszemű elhallgatás nem állapitható meg, e tekintetben a pactum hatályos. Ily pactumoknak semmisége már nagyon régi keletű. Már a római jog szerint a dolusért való szavatosság kizárása semmis volt.* így van ez a mai jogban is. Mert minden egészséges jogrendszert az az etikai alapon nyugvó «sociális ideál» (Stammler R.) uralja, hogy minden kötelmi viszony bizalomra és jóhiszeműségre van alapítva, figyelemmel az élet felfogására. Már pedig ezzel ellenkeznék az, ha valaki előre a másik szerződő félnek szándékos szerződésszegéséről lemondana. Ezért a német polgári tkv. egyenesen kimondja (276. §. második bekezdés): «Die Haftung wegen Vorsatzes kann dem Schuldner nicht im Voraus erlassen werden.» Hasonló, bár nem ily prsecis és talán igen sokat mondó terjedelemben van rendelkezés a T. 1162. §. utolsó bekezdésében: «01y megállapodás, mely az adóst szándékos kötelességszegés vagy súlyos 'gondatlanság** esetére a felelősség alól eleve felmenti, hatálytalan*. Érvényesen szerződhetnek továbbá a felek arra nézve, hogy közös * L. D. M. Raschke, Der Betrug im Civilrecht. ** Nézetem szerint helyesebb lett volna a gondatlanságot ide fel nem venni. Érmek felvétele elvi ellentét, mert csak dolus kizárásáról van szó. Gondatlanság kijárása nézetem szerint semmi jogi vagy etikai alaptételbe nem ütközik.