Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 2. szám - Minőségi hiányok rosszhiszemű elhallgatása a kereskedelmi vételnél. 2. r

TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. Minőségi hiányok rosszhiszemű elhallgatása a kereskedelmi vételnél. (Keresk. törvény j^o. §.) (Befejező közlemény*). A 550. §. alkalmazásának egy további fontos korlátozását találjuk a következő esetben: Az eladó a rosszhiszemű elhallgatás következményei alól szabadul ugyan akkor, ha a vevő a hiányt ismerte, de kérdéses lehet, vájjon hivatkozhatik-e a hiányt rosszhiszeműen elhallgató eladó arra, hogy a vevő a hiányt ugyan nem ismerte, de a vevő még ha ismerte volna is a\ ügyletet, mégis megkötötte volna, mivel a\ elhallgatásra súlyt nem helyezett volna. Ebben a kényes és sokat vitatott kérdésben akkor, ha a vevő az árura nézve szakértő vevőnek tekinthető, az a nézet alakult ki, hogy az eladó ily esetben mentesítve van. E felfogást következőkép indokolják: A rosszhiszemű elhallgatás fogalmához tartozik, hogy a vevő, ha a hiányokat ismerte volna, az ügyletet egyáltalában nem igy kötötte volna meg. Ez a kellék hiányzik azonban akkor, ha egy szakértő vevő saját szakértelmében bizva az elhallgatásra semmi súlyt sem helyez.** Mindezekben az esetekben a rosszhiszemű elhallgatás fogalmának lényes kelléke az és ez különösen lesz figyelembe veendő — hogy az eladó a hiányt ismerte. Positiv tudás szükséges. Ha nem ismerte a hiányt, az elhallgatás már fogalmilag ki van zárva. Ebből önként folyik egy további korlátolása a 350. §. alkalmazhatóságának, t. i. az, hogy a rosszhiszemű elhallgatás fogalma nem állapiiható meg akkor, ha a\ eladó gondatlanságból — akár nagyfokú gondatlanságból — nem ismerte a hiányt, mert ez nem pótolja a tudást; elhallgatni csak azt lehet, a miről valakinek positiv tudomása van, nem pedig, miről tudomással kellene birnia. («Kennen ist nicht gleichbedeutend mit Kennenmüssen»). A mi már most a%t a kérdést illeti, vájjon a hiányok elhallgatása egymagában — a nélkül, hogy ahhoz az eladó részéről még külön valami más eljárás járulna — elegendő-e a rosszhiszemű elhallgatás fogalmának megállapításához, rá kell mutatni a következőkre: A T.-nek fent ismertetett felfogásától részben eltérve, Németországban a jogirók többsége, ezek közt Staub is, valamint a judicatura túlnyomó részben nem állapitja meg ilyen* Előző közleményt l. Jogállam X. évf. 74. I. Staub. Kommentár zum Handelsgesetzbuch, VIII. kiad. II. köt. 16;^. I.