Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 2. szám - A jogi oktatás reformja

EGYETEMEK ÉS JOGAKADÉMIÁK. 149 nak hiányait. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a különböző jogi pályákra lépő és a mostani egyetemi rendszerrel kiképzett fiatalság sem elegendő jogi képzettséggel, sem elég judiciummal, sem kellő fegyelmezettséggel nem rendelkezik. Első sorban ennek a bajnak orvoslásával kell foglalkozni, erre pedig alkalmasabb eszközt nem tudnak, mint a tanulmányi idők alatt a vizsgák szaporítását. Doleschall Alfréd jogkari dékán a kötelező hallgatás és a kötelező kolloquiumok rendszerével vél s bajon segíthetni. Ezzel szemben Magyary Géza jogkari prodékán rámutat arra, hogy a kolloquium nem nyuit akkora áttekintést, mint a vizsga. K. Kováts Gyulának a vizsga elleni aggályával szemben, hogy a túlságos sok vizsga a tanárt a tárgy kompendiumszerü előadására kényszeríti, Grosschmid Béni azt a nézetét fejti ki, hogy a vizsga nem fosztja meg a tanárt szárnyalási képességétől. Concha Győző, a ki pedig — miként ő maga rámutatott — régebben az egyetemi oktatás mentől szabadabb iránya mellett emelt szót, a mai tapasztalatok alapján egyenesen a nemzet elementáris érdekének tartja az egyetemi oktatás szabadságának megszorítását. Utal arra, hogy a szabad egyetemi oktatást ma már Németországban is megszorítani törekszenek. Erre adatokkal szolgált Balog Arnold is. A részletekben a vélemények szétágaztak. Abban körülbelül mindannyian egyetértettek, különösen Nagy Ferencz, Kiss Mór és Grosschmid Béni meggyőző érvelésének alapján, hogy a magánjog tétessék a jogi oktatás gerinczévé. Egyesek azt kívánták, hogy ez a tárgy a második alapvizsga tárgya legyen, többen kívánták azonban, hogy a tervezett uj vizsgálat, mint harmadik, vagy jogi alapvizsga a hatodik félév végén legyen és tárgya legyen a magánjog is. Többen óhajtották, hogy a büntetőjogi és a büntetőperjogi kiképzés az eddiginél intenzivebben történjék, maga az államtitkár is ennek az óhajának adott kifejezést. Közóhaj volt, hogy a vizsga mentől kevesebb tárgyból álljon, ezeknek a tárgyaknak alapelveit azonban mennél tüzetesebben kérdezzék. Majdnem valamennyi felszólaló a tervezett reformot ebben a keretben rendeleti uton is megvalósíthatónak tartotta, csak K. Kováts Gyulának és Edvi Illés Károlynak voltak ez irányban aggályai. Nem tartozott ugyan az ankét tárgyához, de érdekes kezdeményezést tartalmazott Némethy Károlynak, a belügyminiszter képviselőjének felszólalása, a ki a gyakorlati közigazgatási vizsga mielőbbi megvalósitását helyezte kilátásba és Tőry Gusztáv, az igazságügyminiszter képviselőjének felszólalása, a ki megszívlelésre ajánlotta a kérdést, ne kivántassék-e meg a kötelező doktorátus a bírói pályára lépőktől is. Az ankét lefolyása igazolta, hogy a reform most már megérett a megvalósításra. De igazolta azt is, hogy a reformnak irányát nem az fogja megszabni, hogy minő ideális előnyei vannak az egyetemi szabad