Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 2. szám - A jogi oktatás reformja

EGYETEMEK ÉS JOGAKADÉMIÁK. 147 azokból soha vizsgálatot nem tesznek. Valóságos nemzeti veszedelemnek 'és nemzeti szerencsétlenségnek tartja, hogy a munkabíró és munkára köteles ifjak, a kik néhány év múlva az ország ügyeit fogják intézni, éveken át ilyképen hozzászoknak tanulmányaik elhanyagolásához, a kötelességmulasztáshoz, vagy legalább is a felületes munkához; megszokják ilyképen azt, hogy minél kevesebb fáradsággal szerezzenek valamely képesítő oklevelet és hozzászoknak a gondolathoz, hogy nem kötelességük hazájukért és nemzetükért erejük megfeszítésével munkálkodni, hanem pályájukon is majd elnézéssel és protekczióval fognak boldogulni. Mindezeknél fogva az államtitkár mellözhetetlennek tartja, hogy a jogi oktatás részleges reformja, a mennyiben ez rendeleti uton megvalósítható, minél előbb, lehetőleg már hónapokon belül megvalósíttassák. A legsürgősebb és legfontosabb intézkedésnek tartja, hogy a jogi tanulmányok tartama alatt, a VI. félév végére beillesztessék egy jogi vizsga, vagy harmadik alapvizsga, melynek hármas rendeltetése volna: Az első czél lenne a jogi oktatásnak és evvel együtt nemcsak a közigazgatási, hanem különösen a birói kar előképzésének intensitását is emelni. A másik czél lenne előmozdítani az alapvizsgák után is a hallgatók többségének leczkelátogatási szorgalmát és állandó munkálkodását. A harmadik feladat volna, hogy e vizsga szervezése következtében a budapesti egyetem rendkívüli zsúfoltsága részben megszűnnék és több száz hallgató az egyetemekről a/' jogakadémiákra fog beiratkozni és igy ezek hallgatóinak száma növekedm fogna. E reform által véli az államtitkár elérhetőnek azt, hogy a hívatlan, sem tehetséggel meg nem áldott, sem nem szorgalmas ifjak nagy csoportja tereitessék más, különösen gazdasági pályákra, a melyeken a nemzetnek és az országnak jobb szolgálatot tehetnek, mintha készületlenül mennének a jogi pályák valamelyikére. Az értekezletnek minden tagja, egy iiyen tekintélyes felszólaló, K. Kováts Gyula egyetemi professzor kivételével helyeselte, hogy a jogi oktatás részleges reformja mielőbb megvalósittassék. A felszólalók legnagyobb része hozzájárult ahhoz a felfogáshoz is, hogy a tanulmányi idő alatt a harmadik év végére egy uj jogi vizsga illesztessék. K. Komis Gyula professzor szembehelyezkedett a vizsgák szaporításának törekvésével, a mely tendenczia szerinte nagyon belevág az egyetemi jogi oktatás testébe. A harmadik alapvizsga a vizsgák túltengését okozná, ez pedig az egyetemi értelemben vett jogi oktatást lehetetlenné tenné. Jelenleg a tanfolyamból legalább másfél év marad a vizsgázástól mentesen. Ez nem sok idő és az egyetemi jogi oktatás szempontjából okvetlenül szükséges. A szemináriumi oktatás — úgymond — melyet a jogi karon épen Balogh Jenő államtitkár akar nagyobb mértékben létesíteni, a nélkül a másfél év nélkül el se is lehet. A tanfolyama alatt vizsgákkal folyton zaklatott ifjúság nem szemináriumozhatik, a mi bizonyos mértékben tudományos elmélyedést, kontemplálást igényel. Igaz, hogy a szemináristák nem 10'