Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 2. szám - A jogi oktatás reformja

146 EGYETEMEK ÉS JOGAKADÉMIÁK. EGYETEMEK ÉS JOGAKADÉMIÁK. A A jogi oktatás refoimja. A jogi oktatás reformjának kérdése újból napirendre került; a kultuszkormán)' e kérdés megvitatására az érdekelt körök képviselőinek bevonásával ankétet lartott. Már évtizedek óta hangzanak fel panaszok a jogi oktatás fogyatkozásai miatt, a nélkül, hogy valami jelentős intézkedés tétetett volna a bajok orvoslására. A kérdés több oldalról régtől fogva megvitatás tárgya, tüzetesen tárgyalták a jogi szakirodalomban és a jogi egyesületekben, de a kultuszkormány is évtizedek óta foglalkozik a kérdéssel és terjedelmes munkálatokat tett közzé. A korábbi kormányok programmjukba felvették, sőt egy izben törvényjavaslatot is terjesztettek e tárgyban a képviselőház elé. A nehézségek, melyek a jogi oktatás teljes reformjának az egész vonalon való keresztülvitele elé ez idő szerint is akadályokat gördítenek, arra indították a mostani kultuszkormányt, hogy a végleges reform munkálatainak befejezését különválaszsza egy részleges reform gyors megvalósításától. Zichy János gróf kultuszminiszter az ankéten tartott megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a jogi oktatás reformjára sürgősen és feltétlenül szükség van; minthogy pedig a jelenlegi nehézségek elhárítása, különösen pedig 3z uj egyetemek felállítása előreláthatólag csak hoszszabb idő múlva lesz lehetséges: ezért a legérezhetőbb fogyatékosságokon igen rövid idő alatt, lehetőleg néhány hónapon beli'.l, fő!eg rendeleti uton szeretne segíteni. Balogh Jenő államtitkár pedig kifejtette részletesen az okokat, a melyek most már elodázhatatlanná teszik a legégetőbb bajoknak sürgős orvoslását. Megállapította, hogy a hallgatók nagy többségénéi, óo—70%-nál a jogi tételes tárgyakra nézve, a melyek pedig a jövő nemzedéknek gyakorlatilag legfontosabb tárgyai, valóságos kenyérstudiumok, konstatálható jogi oktatásunk nagymérvű sikertelensége, annak ellenére, hogy a huszonhét év alatt, mióta a jelenlegi rendszer hatályban van, a legderekabb tanárok, a kik között sok, csupán a tudománynak élő kutató tudós van, teljes erejükkel törekedtek feladatuk mintaszerű megoldására. Rámutatott arra, hogy az ügyvédek és birák élénken panaszkodnak, hogy a jogi iskolákról kikerült ügyvédjelöltek és joggyakornokok nagy többsége a mindennap szükséges ismereteknek mekkora hiányával, a tételes jogi tárgyakból mily kevés tudással kezdi meg működését Rámutatott arra a tarthatatlanul visszás állapotra is, hogy a közigazgatási tisztviselők és egyes minisztériumok hivatalnokai, a kik a kihágási büntető bíráskodás, gyámügyi igazgatás és hasonlók terén ítélkezésre és jogszabályok alkalmazására vannak hivatva, ma egyáltalában nem tesznek tanúságot jogi tanulmányukról, sot legtöbben csak névleg hallgatnak magánjogot és büntetőjogot, de