Jogállam, 1911 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1911 / 2. szám - A telekkönyvi jogrendszer és reformja. 2. r.

A TELEKKÖNYVI JOGRENDSZER ÉS REFORMJA. a kataszteri felmérések adatai, a kataszteri térképek, melyek műszaki pontossággal tüntették fel a községi határt (Umschreibkataszter). Az aránylag rövid idő alatt végrehajtott helyszínelések, pusztán possesorius jogczimet adván a helyszinelési birtokosnak, ez alkalommal a birtoklás jogczime nem is képezte elbírálás tárgyát. Ámde a helyszinelési bejegyzés jelentőségre aként emelkedett, hogy harmadik jóhiszemű személyek részére megadták a jogszabályok az absolut titulust. Ilyképen meg volt adva a mód és eszköz arra, hogy a puszta tényleges birtoklás rövid időn belül megtámadhatlan tulajdonjog czimmé változzék át. A bejegyzési elv az általánossá tett helyszínelés folytán kötelezőleg terjedt ki mindennemű ingatlanra. Az 1851 január 4-én kihirdetett első ideiglenes telekkönyvi rendelet a nemesi birtokot kiveszi a bejegyzés alól addig, míg az ősiségi viszonyok el nem intéztetnek, de az általános polgári törvénykönyv életbeléptetésével az ősiség véglegesen megszüntettetvén, a telekkönyvi jogintézmény általános joghatályt nyert. Igaz, hogy a bejegyzési elv, a mely szerint ingatlanra vonatkozó tulajdonjog csak a bejegyzés által létesittetik, merev alkalmazásában némi correctiót talált abban, hogy a bejegyzésnek alaki jogereje nem volt, s ha a bejegyzés nem fedi az anyagi jogállást, az megtámadható még a jóhiszemű jogszerzővel szemben is, mindazonáltal az ily megtámadások (törlési keresetek) időbeli korlátolása lehetővé tette a materialis jogállás megsemmisítését. Ezzel szemben nem történt gondoskodás a bejegyzési elv és közhitelesség elvének alkalmazásánál a hatósági közegek által okozott kártételek megtérítéséről, a felelősség szabályozásáról. A bejegyzési elvet, a bejegyzés közhitelességét elfogadják a külföldi törvényhozások (német, svájczi, angol), de hatéko-