Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 1. szám - Kiadatási gyakorlatunk Ausztriával szemben

NEMZETKÖZI JOG. mely miatt kiszabott büntetés végrehajthatósága meg nem szűnt (!. pk i902:XI. t.-cz. XI. cz. 2. p.). A fent ismertetett elvek azonban csak a keretet képezik a kiadatás­hoz. E kereten belül a gyakorlatban első sorban az a kérdés merül fel, hogy valamely cselekmény tényállásában a magyar és osztrák büntetőtör­vénykönyvek szerint büntetendő cselekmény, nevezetesen bűntett vagy vétség tényálladéki ismérvei feltalálhatók-e ? Itt első sorban a magyar és osztrák btk.-ek rendelkezéseit fogjuk vizsgálni. A magyar btk. rendelkezései a magyar bíróság előtt ismerete­sek lesznek s e rendelkezések hézagait is kitudja a bíróság tölteni. Ámde az osztrák btk. rendelkezéseinek alkalmazásánál már nehézségek támad­nak a miatt, hogy az osztrák bírói gyakorlat a mienkével nem halad azonos utakon s így felmerül az a kérdés, vajon az Ausztriával szemben fennálló kiadatási viszonosság keretében lehet-e érvényesíteni azokat a szabályokat, a melyeket az osztrák bíróságok az osztrák btk. hézagainak kitöltése czél­jából felállítottak. Gyakorlati példák jobban meg fogják világítani ezt a kérdést. Osztrák honos Ausztria területén zárt helyről 12 K értékű órát ellop oly módon, hogy a lopás czéljából a zárt feltöri. Ez a bűncselekmény az osztrák Btk. 174. §-ának II. d. pontja értelmében bűntett, mert a 174. §, II. pontja a minősített lopási eseteknél 10 koronás értékhatárt állapit meg. Ha a lopott dolog értéke a minősített esetekben 10 koronát felülhalad, bűntettről, ha azon alul marad, kihágásról van szó (osztrák Btk. 460. §.). Az értékhatár tehát az osztrák btk.-ben a bűntett és kihágás közt, nem pedig, mint nálunk a bűntett és vétség közt van megvonva. A fenti bűn­cselekményt a mi Btk.-ünk 5 3ó. §-ának 3. pontjába ütköző lopás bűn­tettét képezné. Minthogy pedig ily esetben a kiadatás egyéb feltételeinek fennforgása esetén kiadatásnak lehetne helye, a cselekményt elkövető osztrák honost ki lehetne adni Ausztriának, ha az illető nálunk kerülne kézre. Ha azonban az illető osztrák honos különböző alkalmakkor több oly tárgyat lopna el zárt helyről a zár feltörésével, a mely tárgyak mindegyi­kének értéke egyenkint alul marad a 10 koronán (pl. 8 K, 9 K, 7 K), már felmerül annak a lehetősége, hogy az osztrák Btk. 460. §-ára való tekintettel azt kérdezzük, vajon három rendbeli lopás kihágása vagy egy rendbeli lopás büntette forog-e fenn az osztrák btk. szempontjából. Ezt a kételyt már nem oszlatja el teljesen az osztrák Btk. 173. §-ában foglalt az a szabály, hogy a különböző alkalommal elkövetett lopások utján el­tulajdonított tárgyak értékét össze kell számítani. A Btk. 173. §-a ugyanis a nem minősített lopás büntette és lopás kihágása közti értékhatárt álla­pítja meg 50 koronában s ehhez a rendelkezéshez csatolja az értékössze­számitásra vonatkozó szabályt, de sehol nem mondja meg az osztrák btk., hogy az összeszámításnak ezt a szabályát a minősített eseteknél is alkal­mazni kell. Az osztrák gyakorlat azonban a 173. §-ban szabályul felállított

Next

/
Oldalképek
Tartalom