Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 6. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 3. r

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. 449 ki megállapította, hogy az a reformszellem, melynek árama az emiitett törvénymüvek mindegyikét átlengi, a klasszikus büntetőjog olyan tételeit kezdi ki, a melyeket mindezideig a rendszer alapkövei gyanánt tekintettek. Jellemezte nagy vonásokban ezeket a mi kodifikácziónkat is befolyásoló s igy reánk közvetlen fontossággal biró javaslatokat, majd részletesen szólott arról a kérdésről, hogy a büntetések mellett minő szerep jut e kodifikácziókban a biztonsági intézkedéseknek, akár mint a büntetési intézkedés helyébe lépő, akár mint azt kiegészítő rendszabálynak. A második előadó: dr. Dokschall Alfréd egyetemi tanár bevezetőül szintén a büntetőjogtudomány uj áramlatairól, a felvetett eszmék törvényhozási értékesitésének lehetőségeiről szólott és azt a következtetést vonta le, hogy szemben a kiméletlenül radikális irányokkal, ugy az elméletben, mint a gyakorlati jogalkotás terén a klasszikus iskola került ki a tusából győztesként. Majd áttért a törvényjavaslatok általános részének fejtegetésére, a súlyt ugyancsak azokra a kérdésekre helyezve, melyek a küszöbön álló magyar revízió szempontjából reánk közvetlen érdekkel birnak. Tárgyalta a bűncselekmények alaposztályozásának kérdését, aztán áttért a büntetési eszközökre egyenként s foglalkozott a halálbüntetés állásával, a szabadságvesztésbüntetések rendszerével, ennek keretében a határozatlan büntetések intézményével s a börtönügyi reformmal, majd szólott az alternatív büntetési szankcziókról és a pénzbüntetésről. Külön értekezést szentelt Doleschall a korlátolt beszámithatóságra vonatkozó intézkedéseknek, az ittasság és iszákosság forensikus jelentősége méltatásának, a kísérlet büntetési rendszerbnek, a visszaesési problémának, végül a rehabilitácziónak. Dr. Magyar htván főügyészhelyettes a büntetéskimérés kérdéseit fejtegette. Először általánosságban szólott a kérdés nagy gyakorlati jelentőségéről, majd taglalás alá vette a különböző rendszereket ugy a visszaesőkkel való elbánás, mint a rendkívüli büntetésenyhités szempontjából. A tanulságos cziklust Fink:y Ferenc^ sárospataki jogtanár értekezése zárta le «a motívumok tanáról". Folytatása és mintegy továbbfejlesztése ez a tanulmány Finkey hasonló cziinü korábbi tanulmányának, mely szintén a Jogászegylet Értekezései sorában jelent meg. A Magyar Jogászegylet büntetőjogi bi^otUága Zsitvay Leó elnöklete alatt márczius hó folyamán háro.n ülésben tárgyalta a sajtójog reformjának kérdését. Az előadói beszédet dr. Bálás Elemér tartotta. Dr. Bálás a fokozatos felelősség rendszerének hive. A német mintára szervezett együttes felelősségi rendszert, úgyszintén a részesség bevonását a büntetendőség körébe kifejezetten ellenzi. A sajtódelictumok fogalmi körén semmi reformot nem óhajt. A curiai judikaturának ujabb irányát — mely a szerző után következő felelős személyeket csak az esetre bocsátja ki az obiigóból, ha a szerző az itélőbiróságtól ítéletet kapott — helyesli és régi bajok orvosszerének tartja. A biztosíték intézményét fentartandónak, sőt kiterjesztendő[ogillam. IX. évf. 6. f. 29