Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 6. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 3. r

448 MAGYAR JOGÁSZEGYLET. a német polgári törvénykönyv 4$5.§-ában és a mi polg. törvénykönyvünk tervezetében (1411. §.) kifejezésre jutó felfogás hatása alatt áll, mely az ilyen vételt kötelmi szempontból feltétlen, de a visszalépés jogának fentartásával kötött ügyletnek tekinti, melynek megvalósulása azonban, a dologi tulajdonátmenet, felfüggesztő feltételhez van kötve. Mindkét törvényes rendelkezés — s ezt hangsúlyozni kell — csak puszta értelmezési szabály, mely csupán kétség esetében foglal helyt; s a nagy kérdés éppen az, vájjon ez az értelmezés általában meg fog-e felelni a felek szándékának, a mikor egyebet nem mondtak, mint azt, hogy az eladó a vételár kifizetéséig fentartja tulajdonát. Bármiként álljon is e kérdés : a konstrukczió szellemes és gyakorlatilag megfelelő ; a veszélyviselés tekintetében azonban helytelen megoldásra vezet, ha azt a casus nocet dominó alapján bíráljuk el. A Curia csakugyan erre az alapra helyezkedett, amikor ugy argumentál, hogy a pactum felfüggesztő feltételt állapit meg, tehát a veszélyt az eladó viseli, mint a kiről a tulajdon még nem ment át, a mig a feltétel be nem állott. Teljesen osztjuk az előadó szembehelyezkedését. Erveihez nincs mit hozzátenni. A veszély az átadással átmegy a vevőre, tekintet nélkül a tulajdonátmenet felfüggesztett voltára. Csak igy kapunk mindenkép helyes eredményeket. A Tervezetből is ugyanez vezethető le (v. ö. 1400. §. 2. bek.). S ugyanezt az álláspontot valljuk a német polg. törvénykönyvre vonatkozóan is (v. ö. 446., 447. §): éppen abból, hogy a vételügylet mint kötelmi ügylet feltétlen, bár visszalépési jog kikötése mellett kötött ügylet, következik, hogy a veszélyátmenet kérdésében nem a feltételes ügyletre vonatkozó különös, hanem a fent idézett általános szabályt kell alkalmazni. A jeles előadás méltatásául még csak annyit, hogy Schuster — a jogászok közt ritka kivételkép — a kérdés gazdasági oldalára szorgos és gyümölcsöző figyelmet fordit. * A most megbeszélt cziklus során idever de rideau»-ként dr. Daniloviis Pál ismertette W. Kun\e «Die Haftung des Schuldners für den Schaden des Drittbeteiligteni), dr. Strasser Albert pedig E. Fuchs «Recht und Wissenschaft» czimü könyvét; végül dr. Rédei József érdekes szemlét tartott az uj vasúti üzletszabályzatban foglalt újításokról, főkép azokról, melyek annak a személyfuvarozást tárgyazó részében foglaltatnak. Dr. Mes\lény Artúr. A Jogászegylet büntetőjogi teljes-üléseit az utolsó hónapokban azoknak a büntetőjavaslatoknak kritikai ösmertetése töltötte be, melyek a legutóbbi időben (1908—1909.) Ausztriában, Németországban és Svájczban készültek el s a melyek Európaszerte és ez országok között is kölcsönösen mélyreható fejtegetések tárgyai. Az előadások sorozatát dr. Balogh Jenő egyetemi tanár nyitotta meg,