Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 4. szám - A magyarok dekrétuma Rómában

D? SCHILLER BÓDOG is található-e a helytartósági levéltárban. Nem lehetetlen, hogy Pozsonyban maradt fenn róla valamely okleveles adat. Forster sógor — a kor kifejezésemódjához képest nem kell, hogy elsőizigleni sógora volt légyen — keresztnevén Farkas (Wolfgangus), 1509-ben csakugyan viselte Pozsony város birói tisztét, korábban is az 1500—1502, 1506—1507 és utóbb az 1519—1522. években; polgármester pedig 1498-ban, 1505-ben és 1508-ban volt.1 A levélben közlötteknek egy részét módunkban van egyéb forrásaink előadása alapján igazolni. így nevezetesen tudjuk, hogy az 1509-ik év augusztus havának második felében valóban gyűlés tartatott Budán, a mely a cambrayi ligába való belépésről tanácskozott, és hogy a gyűlés nem határozta el a szövetséghez való csatlakozást, ellenben követeket küldött a ligát alkotó hatalmasságokhoz, a pápához, a császárhoz, a spanyol és franczia királyhoz, hogy kérdezzék meg, egyszersmind a törökök ellen is irányul-e a Velencze ellen alakult szövetség.2 Eddig azonban ugy tudtuk, hogy az a budai gyűlés a tágabb királyi tanácsnak, az egyházi és világi főuraknak volt a gyülekezete. Ulászló királynak erre a gyűlésre szóló, valamely Magnificushoz intézett, reánk maradt meghívó levele 3 kifejezetten azt tartalmazza, hogy ugyanily meghívólevelet «más uraknak* is küldött a király;4 a velenczei követ is azt jelenti aug. 27-ikén, hogy «é stá fato la diéta e parlamento di quelli baroni.»5 Holott Reindl doktor, nemcsak hogy a budai gyűlés megjelölésére azzal a rákos szóval él, a mely akkortájt a hazai németség ajkán és az ország határain kivül is6 az országgyűlésnek, 1 Ortvay Tivadar, Pozsony város története III. k. 584. és J07. 1. 2 V. ö. Fraknói Vilmos, A cambrayi liga és Magyarország. Századok. 1882. évfolyam 184. s k. 11. 3 Kelt Prágában 1509. jul. 12-ikén. Az Országos Levéltárban őrzött eredetiből közöltem id. m. s k. 1. 4 «... ad vos et alios dominos fideles nostros .... velitis ... cum aliis dominis, quibus ut illo accedant, similiter iniunximus. . .» Id. h. 5 Marino Sar.udo naplója (188Í-iki velenczei kiadás) IX. k. 148. h. 6 L. Timon Akos, Magyar alkotmány- és jogtörténet, j. kiad. $99. 1. 18. j.