Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 4. szám - A választói jog és a tartományi illetőség Boszniában és Herczegovinában. 1. r

A VÁLASZTÓI JOG ÉS A TARTOMÁNYI ILLETŐSÉG. vényhozó testületbe való választói jog alapkellékeként ne kívánná meg az állampolgárság kellékét. Látszólag ellentétben áll ezzel az, hogy az Egyesült-Államok egyes államai már a honosítandó személyeknek is, az állampolgárság megszerzése iránti szándékuk kijelentése (declaraüon of intenhon) után megadják a választói jogot.* Ámde ez voltaképen nem jelenti az idegeneknek választói jogban való részesítését, hanem csak előlegezése a választói jognak a leendő állampolgár számára, a honositás aktusának első stádiumában. Ez tehát nem jelent kivételt az általános elv alól, mert a választói jog alapja ez esetben is az állampolgárság. Hogy ezzel a joggal is, mint általában minden joggal, történhetnek visszaélések, hogy egyesek a declaration of intention daczára sem teszik meg az állampolgárság megszerzéséhez szükséges további lépéseket és ily módon élvezik a választói jogot a nélkül, hogy utóbb tényleg állampolgárrá válnának, az nem változtat a declaration of intention által elnyert választói jognak ama jellegén, hogy az illető államok itt a választói jogot az egyénnek, mint az állam kötelékébe belépőnek és nem mint idegennek adják meg. A választói jog előfeltétele az állami hovátartozás határozottsága. A mint nem részesitik az államok politikai jogokban a hontalanokat, ugy nem részesíthetnék ily jogokban azokat a személyeket sem, a kiknek állami hovátartozása határozatlan és két állam között függő vitás kérdés. Az 1908. október hó c.-én kelt királyi kézirat, mely O Felsége souverain jogainak Boszniára és Herczegovinára való kiterjesztését proklamálta, elvként mondja ki, hogy «a tartományi alkotmány létesítésének elengedhetetlen feltétele, az államjogi helyzet tiszta és kétségtelen megállapítása». Világos deklarácziója ez annak, hogy a népnek a választói jog utján az államhatalomba való bevonása feltételezi azt, hogy létezzék olyan államhatalom, a melynek őt elemévé, részesévé tehetjük. Ámde * Howard: «Das amerikanische Biirgerrecht». Leipzig, 1904. IJJ. 1. — Sieber : «Das Staatsbürgerrecht im internationalen Verkehr». Bern, 1907. I. köt. 4. 1. 16*