Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 1. szám - A Curia reformálása

I o GRECSÁK KÁROLY ugy a polgári mint a büntető igazságszolgáltatás terén, hol az indokolás tudományos tételei ellenére történt döntés. Nálunk hamar szeretnek valamit félreérteni — nem akarom mondani — félremagyarázni. Előre tiltakozom az ellen a félreértés ellen, ha valaki ezekből a forrástani jegyzeteimből azt olvasná ki, hogy én az úgynevezett szabadjogi iskola hive vagyok, hogy nekemKautorovitz, Ehrlich, Stampe, Salleille vagy épen a chateau thierry-i törvényszéki elnök: Magnaud, a «bon juge», az eszményem. Ezek kívánságai a jogállam fogalmával ellenkeznek — ez a birói önkény veszedelmes hirdetése. A birót nem lehet felszabadítani a törvény alól — de a birónak kötelessége a törvényt ugy magyarázni, hogy a betümagyarázat tultengésétől tartózkodjék, mert ennek a visszahatása épen az a nagy túlzás, mely a szabadjogi iskolát jellemzi. Vallottam és vallani fogom ellenben mindig azt az elvet, hogy ha megkülönböztetjük a nyelvtani, logikai, történeti és rendszeres magyarázatot: ugy egyetlen biztos magyarázati szabály az, hogy mind a négy magyarázati módszert egyenlő figyelemben részesítsük. A CURIA REFORMÁLÁSA. Irta: GRECSÁK KÁROLY. Az ország legfőbb bírósága, a m. kir. Curia, a mely minálunk több, mint az Ítélkezés legfőbb hatósága, a mely, bátran állithatjuk, a mi közéletünknek számos eltévelyedései közepette tekintélyében soha nem lett érintve, a mely a maga erősen kidomborodó autoritásával még a pártpolitika legszenvedelmesebb harczosait is oly tiszteletre índitotta, hogy alkotmányjogi funkcziót, a választási bíráskodást is bizzák reája, ez a m. kir. Curia már évek hosszú során át nehéz bajokkal küzd. A mi rendszer nélküli jogorvoslati rendszerünk oly munkaterhét rak a kir.