Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 3. szám - Animus emigrandi

ANIMUS EMIGRANDl. állam területéről való tartós távollétben rejlik, hanem az állam kötelékéből való kilépésben («gánzliche Loslösung aus dem Staatsverbande»). Hasonlóképen Löning, a ki Bluntschli Staatswörterbuchjában foglalkozik a kivándorlás kérdésével, a kivándorlási szándék alatt az alattvalói viszony (Unterthanenverband) felbontásának szándékát érti.1 Sőt Bluntschli Völkerrechtjében még szűkebbre szoritja a kivándorlás fogalmát, a menynyiben szerinte még az állam kötelékéből való kilépés szándéka sem meriti ki a fogalmat, és kivándorlásról csakis akkor beszélhetünk, ha a kivándorló egyúttal egy más állam kötelékébe felvétetik.2 Az irodalomban Martit^3 volt az első. a ki kiemelte a kivándorlást az állampolgárság elvesztésének esetei közül és rámutatott a két fogalom közti distinctio szükségére. Az ő nyomán azután Störk segített tisztázni ezt a jogi matériát, hangoztatván, hogy a kivándorlás pusztán tényleges felfüggesztése a normális állampolgári viszonynak, mely az egyén állampolgárságában még nem idéz elő változást.4 Störk és Martitz már nem kívánják meg a kivándorlás fogalmának subjectiv alkotó elemeként az animus non revertendit, hanem elegendőnek tartják a swe animo revertendi való elköltözést, vagyis elegendőnek tartják az animus revertendi hiányát. Az animus revertendi hiánya azonban pusztán negatív kritérium, mely még nem ad határozott tartalmat a fogalom subjectiv elemének. Störk alapvető fejtegetései nagyban hozzájárultak a kivándorlás és az állam kötelékéből való kilépés fogalmának differentiálódásához. Mindinkább felismerésre jut, hogy a közjogi momentum nem lényeges eleme a kivándorlás fogalmának. Az irodalomban egyre nagyobb tért hódit az az irányzat, mely 1 Bluntschli's Staatswörterbuch. Leipzig. 1875. I. köt. 205. 1. 2 «Das moderné Völkerrecht.» Nördlingen. 1868. 215. I. («Entscheidend ist die Aufnahme in eine neue Staatsgenossenschaft.») 3 «Das Recht der Staatsangehörigkeit im internationaien Verkehr.» (Hirth: «Annalen des Deutschen Reichs.o 1875. VIII. köt. 1148. 1.) 4 Hoü\mdorff: tHandbuch des Völkerrechts.» II. köt. 597. I.