Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Svájczi joggyakorlat az eszmei javak oltalma tárgyában

146 KÜLFÖLDI JOGÉLET. lege megtéritési igényt statuálni a zárt kérő által okozott, de nem vétkesen okozott kárért. Meg kell állapítani ellenben, hogy a zárt kérő minden még oly csekély elnézésért is felel. A zárlat, a melyet a hitelező egyoldalú kérelmére az adós meghallgatása nélkül rendeltek el és a melynek foganatba vételét az utóbbi kifogással el nem háríthatta, az adós vagyonjogaiba való közvetlen súlyos beavatkozást jelent. Egy ilyen kényes és az adósra praejudikáló intézkedést tisztességes és jogérzettel biró ember csakis a viszonyok gondos, körültekintő mérlegelése alapján kérhet. A ki körültekintés nélkül vaktában zárlatot kér, még ha nem is szándékosan, de könnyelműen és megfontolatlanul jár el, vétkesen cselekszik és felel az ebből származó károkért. A körülmény, hogy speciálisan a berni jog szerint a zárlat előzetes birói jóváhagyás nélkül foganatba nem vehető, nem menti fel a zárt kérőt a felelősség alól, mert ha a biró a követelés fennállását és a zárlat okát vizsgálja is a zárlat megengedése alkalmával, lényegileg csupán a zárt kérő egyoldalú adataira van utalva (Revue id. m. VII. 3.). 6. A vitás ellenkövetelés az 55. szakasz szerinti elégtéteü jogra van alapítva. De ha e szempontból a szövetségi bíróságnak Züricher Kaníonalbank—Weissflog elleni ügyben hozott döntése szerint abból kell kiindulnia, hogy a felperesség joga részvénytársaságokat és általában jogi személyeket megillet, mégis jelen esetben, a hol a kár csupán az üzletforgalomnak egy vevővel való apasztása, tehát a nyereség csökkenése jöhet kérdésbe, de nem a hitelképesség van megtámadva, a személyi viszonyok komoly megsértéséről az 55. szakasz értelmében nem eshetik szó (Revue :d. m. XI. k.). II. Élet. 7. Testi sértés vagy halál esetét a biró a különös körülmények mérlegelésével, nevezetesen (tehát nem kizárólag az alábbi esetekben) szándékosság vagy durva gondatlanság esetén a sértettnek, vagy a megölt hozzátartozóinak, a bizonyítható káron felül is egy megfelelő összeget ítélhet meg ($4. szakasz). A biró tehát akkor is kiszabhat ily pénzösszeget, ha sem szándék, sem durva gondatlanság a kötelezettet nem terheli, ha egyébként az eset különös körülményei a biró előtt a külön pénzösszeg kiszabását megfelelőnek mutatják, de másrészt a biró szándékosság és durva gondatlanság fennforgása mellett sincs kötelezve a bizonyított káron felül további pénzösszegeket megítélni, mert az összeg megítélése a birói szabad mérlegelés körébe esik. Mint különös körülményt tekintetbe kell venni, hogy bár a büntető ítélet megállapította, hogy J. R. óvatosság nélkül, illetőleg gondattanul járt el, de másrészt a szülők részéről is gondatlanság egy kis gyermeket felügyelet nélkül az országúton hagyni. A peres felek személyi viszonyai nem teszik indokolttá külön pénzösszeg kiszabását. Ilyen kártérítési igény megállapítását egy három éves gyermek halaiáért egy bár nem teljesen véletlen baleset következményeképen még csak általánosságban sem involválja a törvény ; a tárgyi és személyi viszonyok pedig itt nem indokolják. (Revue id. m.)