Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1909 ben

BÍRÓI GYAKORLAT. és ha a megkötött ügyletet teljesíthetőnek nem találja, annak felbontása esetén az ügynöknek jutalék nem jár (1909. G. 204. K. J. 312.). A váltójogi gyakorlat középpontjában még mindig az az eld< ntetlen kérdés áll, vájjon megállapodásellenesnek tekinthető-e a telepítés, ha erre a váltóbirtokost az állandó kereskedelmi szokás feljogosítja. A Curia csak nehezen ismeri el a váltóbirtokos ily irányú jogosultságát és rendszerint helytad a megállapodásellenes kitöltés kifogásának (C. 784/1908. és 228/1900. K. J. 10). és 313.).* Ujabban megengedi a prolongált válió telepítését, ha az eredeti váltó telepitve volt (C. 138 1909. és 250 1909. K. J. 212. és 237.). A váltót leszámoló pénzintézeti gyakorlat, mely a váltót a leszámitoló intézetnél telepiti csak azt kötelezi, a ki ezt a váltókötelezettség elvállalásakor ismerte (C. 759/1909. K. J. 142.). Az elfogadó tudomása az ilyen szokásról a forgatóval szemben azonban nem állapítja meg az utólagos telepités megállapodásszerüségét (C. 455 1909. K. J. 273.). A váltó kitöltésénél nyilván tévedésből elkövetett hiba kiigazit;ísát a Curia megengedi, amennyiben a váltóbirtokos ezzel a váltókötelezett jogán sérelmet nem ejt. így nem tekintette a Curia kellékhiányosnak ázt a váltót, a melyben a «saját rendeletére*) kitétel utólag «saját rendeletemre" kijavíttatott (H. D. III. 90. C. ioó 909.). A szabálytalan óvás alapján teljesített fizetést, mint tartozatlant visszakövetelheti az, a ki jóhíszemüleg fizetett (H. D. III. 88. 110/909.). A váltó eljárás szempontjából két határozat igényel figyelmet. Az egy k szerint a szakértői szemlének helye van a váltóperben is, ha a szemle tárgya a bíróság székhelyére állíttatik** (H. D. III. 165. C. 599/909.). A másik szerint pedig nincs heiye az egyoldalú eskü megítélésének akkor, ha a kifogásolt aláírásnak más kétségbe nem vont aláírásokkal való hasonlósága a hamisítást kizárja (H. D. III. 50. C. 323 908.). A csödjogi határozatok a már ismert nyomokon haladnak. Kijelenti a Curia, hogy a kezesség mint olyan visszterhes is lehet. Megtámadásnak csak akkor van helye, ha a concret esetben a vissztehernélküliség bizonyítható, így pl. ha igazolható, hogy a főadós a kezességvállalás idejében már fizetésképtelen volt és igy a követelésnek érvényesítése már a kezességvállalás alkalmával ki volt zárva (H. D. III. 22. C. 416 908.). A csődnyitási kérelem alapjául szolgáló követelés igazolására nem alkalmas pusztán a könyvkivonat, ha a követelés fennállása tagadásba vételik (H. D. III. 198. C. 789 909 ). Tömegtartozás a budapesti tábla szerint a közadós üzleti helyiségéért csödnyitás napjától a bérnegyed végéig járó bérösszeg is, ugy, hogy ennek kielégítése nem szorítkozik csupán azokra az ingókra, melyekre a bérbeadónak törvényes zálogjoga van (H. D. III. 156. 114 1909. G.). — n. * L. Jogállam VIII. 1.44. I. E gyakorlat ellen meggyőzően érvelt Juhás; Andor (K. J. yy. és 24. sz.) és az üzleti élet érdekeit hangsúlyozva dr. Rcichard (J. K. 52. sz.). ** Reichard, Jogt. Közi. 1908. évf. 425. 1. Jogállam. IX. évf. 2. (. 9