Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - A közokiratok végrehajtása tárgyában Magyarország, Ausztria és Németország közt kötendő nemzetközi szerződés előkészítése [könyvismertetés]

IRODALOM. IRODALOM. A közokiratok végrehajtása tárgyában Magyarország, Ausztria és Németország közt kötendő nemzetközi szerződés előkészí­tése. Irta: dr. Magyary Gé^a, budapesti egyetemi ny. r. tanár. Buda­pest, 1909. Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdája. 90 oldal. Magyarország középeurópai gazdasági egyesületének megbízásából dr. Magyary Géza, budapesti ny. r. tanár véleményes jelentést dolgozott ki abban a kérdésben, minő szempontok figyelembevételével lehetne Magyarország, Ausztria és a Németbirodalom között a közokiratok köl­csönös végrehajtása czéljából szerződést létrehozni. Ez a véleményes jelentés most nyomtatásban is megjelent. A mily örömmel lehet üdvözölni az illetékes faktorok által is felkarolt végrehajtási egyezmény eszméjét, ép oly örömünk tehetik abban a nagy tudással, gonddal és szorgalommal elkészített jelentésben, a mely az egyez­mény megkötésénél figyelembe veendő szempontokat részletezi. A jelentés bevezető része utal a mostani jogállapotokra, a melyek azt a sok gazdasági érdeket, a mely Magyarországot, Ausztriát és a Német­birodalmat összefűzi, a kívánatos jogi védelemben nem részesitik. Ausz­triával viszonosságunk van a bírói határozatok és kötött egyezségek végre­hajtására, a Németbirodalommal szemben pedig általában viszonosságunk sincs. Ez az állapot tarthatatlan. A viszonosság hiányainak hátrányos következményeit nem is kell bővebben ecsetelni s elég arra rámutatni, hogy még a viszonossági gyakorlat is nagyon ingadozó alap, holott minél szorosabb a gazdasági összeköttetés két állam közt, annál szilárdabb jogi alapot kell annak adni. Ez a szilárd jogi alap csak nemzetközi szerződés lehet. A bevezető rész után dr. Magyary Géza széles tudományos alapon teszi vizsgálat tárgyává, hogy melyek azok a közokiratok, a melyeknek végrehajtását a köiendő szerződésben czélszerü lenne elismernünk, hogy továbbá, ha polgári'perben hozott itélet, végzés vagy polgári perben kötött egyezség szolgál a végrehajtás alapjául, melyek azok az illetékességi okok, a melyek alapján a végrehajtás megengedhető, valamint, hogy akkor, ha polgári perben hozott itélet vagy más határozat szolgál a végrehajtás alap­jául, minő biztosítékokat czélszerü keresni az iránt, hogy az elmarasztalt fél meghallgattatott, illetve neki erre alkalom adatott és hogy miképen győződjék meg a belföldi bíróság a kielégítési végrehajtás elrendelése előtt arról, hogy a külföldi közokirat a belföldi jogrendbe, illetőleg tiltó tör­vénybe nem ütközik s hogy az egyezség megfelel-e az előbb említett fel­tételeknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom