Jogállam, 1910 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1910 / 2. szám - Észrevételek a csődön kívül köthető kényszeregyezségről készült törvénytervezethez

98 Dl DOROGHI ERVIN még a kényszeregyezségi intézmény mellett is lehetőleg minden eszközt megragad arra, nehogy defektusát a bíróság előtt bejelenteni és ilykép nyilvánosságra hozni kénytelen legyen, ugy hogy végeredményben előbb egy jó időn át eltitkolt, majd pedig egy nyilvánosságra jutott fizetésképtelenségi stádium fogja a csődöt megelőzni, mig ma csak elsővel van dolgunk.* Azonkívül pedig, ha egyszer kimondatik, hogy az egyezség csak a jóhiszemű szerencsétlen adós javára biztosíttatik, akkor azok, a kiknek az egyezség nem sikerült, fokozottabb mértékben lesznek megbélyegezve, mert az egyezségi eljárás meghiúsulását rendszerint az adós rovására fogják irni. Fontosabb ennél az adós existentiájának, produktiv tevékenységének fenntartása. Azonban ez a kérdés is jobban megoldható a csődeljárás keretén belül, mint a csődön kivüli kényszeregyezséggel. Az adós üzletének fenntartására a mai csődtörvény is megadja a módot; hogy ez nem volt kihasználható, az jórészt abban a körülményben leli magyarázatát, hogy nálunk ügyvéd a csődtömeggondnok, a ki rendszerint nem képes arra, hogy a közadós vállalatát vezesse, mert az ahhoz szükséges szakértelme hiányzik. Ezen azonban könnyen lehetne segíteni olykép, hogy, mint ezt más törvények megengedik és a javaslat a csődön kivül kényszeregyezségre alkalmazni kivánja, hozzáértő szakember rendeltetik ki tömeggondnoknak, a ki tényleg képes lesz a vállalatot, feltéve, hogy ez jövedelmező, továbbfolytatni, főleg ha módot tudunk teremteni arra, hogy az adós személyes tevékenysége az üzlet részére továbbra is biztosittassék. Nézetünk szerint e módot az angol * E kérdés az egyezségi eljárás meghiúsulása esetén nyitandó csőd során érvényesíthető megtámadási jog szempontjából is fontos, főleg ha annak érvényesítése, mint nálunk, prasclusiv határidőhöz van kötve. A javaslat 28. §-ának utolsó bekezdése, mely szerint «mindazokban az esetekben, a melyekben e törvény szerint az adós ellen csődöt nyitnak, a csőd azon a napon tekintetik megnyitottnak, a melyen a fizetésmegszüntetést a bíróságnál bejelentették*, — nem ad megnyugtató megoldást a csődtörvény J7. §-ában szabott záros határidő szempontjából, melyet jelentékenyen megrövidít s esetleg a csődtömeggondnok megtámadási igényét illusoriussá teszi.